2020/12/31
2020/12/20
Várólista csökkentés 2021 - Új szelek fújnak
Na kérem
szépen, ismét itt vagyok és ismét próbálkozom. Igen, tudom, hogy ez idáig
még egyik évben sem sikerült teljesítenem ezt a
kihívást, pedig majd mindegyiken indultam, de most... most, hogy én is
bevetem a titkos fegyverem - alternatív listával is készülök, ami állítólag
óriási segítséget nyújt majd számomra -, tuti célba érek ,vagy
legalábbis nagyon remélem. :)
A játék háziasszonya - mint mindig - most is Lobo. A játékszabályokról részletesen pedig itt olvashattok.
2020/12/15
Vi Keeland – Penelope Ward: Rebel Heir – Lázadó örökös ~ The Rush 1.
Egyértelműen a könyv borítója volt az, ami olvasásra csábított. Hogy miért, azt inkább nem részletezem, mert tuti zavarba jönnék, a lényeg, hogy a borítón látható pasi szerintem tökéletes választás volt a történethez, mivel nagyszerűen tükrözi a főhős rosszfiús karakterét.
A sztoriról röviden annyit, hogy Gia Hamptonsban tölti a nyarat, miközben inspirációt is gyűjt új romantikus regényéhez. Egy este, amikor a barátnője megkéri, hogy ugorjon be helyette a bárba pultosnak, Gia jószívvel teljesíti a kérését. Ekkor ismerkedik meg Rush-al, a szexi és szívdöglesztő bártulajdonossal, akivel aztán hamar össze is barátkozik. Rush gazdag, veszélyes és visszahúzódó, egyáltalán nem vágyik komoly kapcsolatra, Giának azonban szép lassan sikerül áttörnie a férfi páncélján. A baj csak az, hogy egy rossz múltbéli döntése miatt, a kettőjük között kialakult törékeny kapcsolat veszélybe kerül.
A történetben van egy-két váratlan fordulat, ami tényleg meglepetést okozott számomra. Az első ilyen esetnél annyira nem akadtam ki, hiszen már találkoztam ilyennel, bár Rush-t már akkor is borzasztóan sajnáltam, de a végén a második csavar... na, az már nekem is fájt.
Ejjj hölgyeim, miért kellett ezt a szegény srácot így megszívatni?
Vi Keeland és Penelope Ward |
Fordította: Rebel Heir
Oldalszám: 280
2020/12/10
Camille Pagán: Jól vagyok, ahogy te sem
Azt mondják, a nők közötti barátság sokkal erősebb, mint a férfiaké. Ezt egyébként én is így gondolom, persze vannak kivételek, de mivel a nőket jobban áthatják az érzelmeik, ezért is lehet szerintem igaz ez az állítás. Ebben a könyvben Jenny és Penny olyan közel álltak egymáshoz, hogy még a férjük is elismerte, hogy nem ismerhetik olyan jól saját párjukat, mint ezek a nők. Jenny halála azonban mégis rengeteg titkot rejtett, amiről Pennynek fogalma sem volt, és ez egyfajta katalizátorként hatott a számára. Ennek hatására kezdte kritikusabb szemmel nézni a házasságát és a családban elfoglalt szerepét. És ez volt az oka annak is, hogy a csendes megalkuvás helyett inkább az őszinteséget választotta és nyíltan szembenézett a házasságát terhelő problémákkal.Bátor döntés volt elhatározniuk a férjével együtt, hogy ezentúl mindig őszinték lesznek egymással. Mert bár az őszinteség szép dolog, de valljuk be, nem biztos, hogy mindig jó ötlet, hiszen a valóságban lehet, hogy az őszinteség csak még több problémát okoz, mint amennyit megold. Főleg, ha az ember kissé túl őszinte kezd lenni a körülötte lévő emberekkel. A könyvet olvasva végig azon gondolkodtam, hogy vajon Sanjay és Penny rendbe tudják majd hozni a házasságukat? Vajon egy jó házasságot tényleg az egymás iránti őszinteség, tisztelet és bizalom határoz meg?
„Jennynek igaza volt. Nem voltam boldog a munkahelyemen, és a házasságom sem segített túl sok helyzeten. Stevie és Miles igazi örömforrás voltak - elméletben legalábbis mindig, és az idő túlnyomó részében gyakorlatban is -, de a gyerekek nem tudnak minden űrt betölteni.”
Kiadó: I.P.C.
Eredeti cím:I'm Fine and Neither Are You
Fordította: Hulse Alexandra Nikoletta
Oldalszám:316
2020/12/06
5 sorozat, amit nagyon szívesen újraolvasnék, ha…
…ha lenne rá elég időm. Ami persze nem azt jelenti, hogy nem fogok megpróbálkozni velük. Majd talán az ünnepek alatt – hahaha… ez még így koronavírus idején is elég meredeken hangzik, hiszen olyan sok sütés-főzés és takarítás áll még előttem, ráadásul ebben az évben is annyi új könyvet vásároltam magamnak - pedig megfogadtam, hogy visszafogom a gyeplőt - , hogy azokra is alig jut majd időm, nemhogy még a lent felsorolt sorozatokra. De fő az optimizmus, úgyhogy újraolvasásra fel!
2020/12/02
Teagan Hunter: Let's Get Textual – Légy merész! (Text 1.)
Szóval igen,
nem vagyok túlzottan elragadtatva a könyvtől, sem a cselekménye - ha ezt
egyáltalán annak lehet nevezni -, sem a stílusa sem a humora nem vett le a
lábamról. Semmi extra nem volt benne, ezért nem is értem, hogy miért szeretik
annyian, hiszen ebben a műfajban olyan sok ennél jóval érdekesebb és jobb
könyvet lehet találni.
Persze tudom, hogy nem vagyunk egyformák, és hogy mindenkinek más tetszik és más az ízlése, így maradjunk annyiban, ha egy olyan szórakoztató romantikus könyvre vágysz, amiben nincs semmi izgalom, konfliktus és dráma, mélység meg aztán pláne nem, akkor megtaláltad az igazit.
Kiadó: KönyvmolyképzőSorozat: Tex
Eredeti cím: Let's Get Textual
Fordította: Szarvas Szilvia
Oldalszám: 320
2020/11/26
Jennifer L. Armentrout: Stone Cold Touch – Dermesztő érintés (Komor elemek 2.)
A második kötet nem sokkal azután veszi fel a fonalat, ahol az előző véget ért. Roth feláldozta magát Layláért, aki azóta is gyászolja. Persze támaszként ott van mellette Zayne, akivel épp kezdenek szépen összemelegedni, amikor Roth visszatér az életbe és közli az őrzőkkel, hogy úgy tűnik, a szertartás sikeres volt, mert létrejött egy lilin, aki egyetlen érintéssel képes bárkitől elvenni a lelkét és lidércet csinálni belőle, úgyhogy a legjobb lesz, ha közösen pusztítják el a szörnyet. Az őrzők belemennek a dologba és elkezdődik a nyomozás. Eközben Laylababa a két sráctól érzelmileg totál összezavarodik, azt sem tudja, hogy melyiket szeresse jobban, azt meg pláne nem, hogy melyik lenne számára az igazi.
A sorozat lengyel borítói. Nekem ezek is nagyon tetszenek. |
A kötet vége
óriási függővéggel ért véget, ami miatt rögtön nyúlnék is a következő részhez,
ha meglenne. Ha minden igaz, akkor 2021 első félévére meg is lesz, a kiadó
legalábbis ezt ígérte egy molyos hozzászólásban. Mindenesetre én irtózatosan várom, mert szerelmi
háromszög és érzelmi zűrzavar ide vagy oda, bevallom, én faltam az oldalakat.
JLA nagyon jó jeleneteket tud írni és az érzelmeket is baromi jól át tudja
adni. Meg aztán ez a démonokkal és őrzőkkel teli világ is egyre színesebb és
izgalmasabb kezd lenni, ami miatt én is kezdem egyre jobban megszeretni. Tudom,
hogy az első résztől nem voltam elájulva – sőt, igazából folytatni sem nagyon
akartam -, merthogy én ebből a műfajból már réges-rég kinőttem,
ami valóban így is van, de kit érdekel? Imádtam ezt a könyvet és sokkal, de sokkal jobban tetszett, mint az előző.
Kiadó: Könyvmolyképző
Eredeti cím:Stone Cold Touch
Fordította: Komáromy Zsófia
Oldalszám: 562
2020/11/21
Anna Cima: Tokióban ébredek
Régóta szemeztem már ezzel a könyvvel, amit igazából nem is magamnak szántam, hanem a fiamnak, aki kb. egy éve teljes japán-lázban ég. Gondoltam érdekelni fogja majd ez a könyv, de én hamarabb lecsaptam rá.
A történet két idősíkon játszódik, az egyikben a huszonnégy éves Janát ismerhetjük meg, aki japán tanulmányokat folytat Prágában, Tokióba szóló ösztöndíjért küzd, és egy felsőbb éves diákkal együtt – akivel később szerelembe bonyolódik - egy elfeledett japán író, Kavasita novellájának fordításán dolgozik.
A másik szálon ugyancsak Janát láthatjuk, csak épp a 17 éves
énjét, akinek annak idején a barátjával együtt sikerült eljutnia Japánba, ami
annyira megtetszett neki, hogy nagyon nem szeretett volna onnan hazajönni. És
ez a vágy, olyan erősen élt benne, hogy Jana lelke kettészakadt. Az egyik fele
visszatért Prágába, a másik fele pedig valamilyen fura varázslat folytán, tér
és időhurokba keveredve Tokió egy forgalmas negyedébe, Sibujában rekedt,
ahonnan aztán sehogyan sem tudott szabadulni. Ezt a szálat irtó szürreálisnak
találtam, hiszen Jana olyan szellemként élt évekig ezen a helyen, aki nem
tudott enni, aludni és a város egy meghatározott területén mozoghatott csak,
mivel bármerre indult, egy idő után mindig ugyanoda, Hacsikó kutya szobrához
jutott vissza. Ugyanakkor ez a szál volt a legérdekesebb is számomra, mert gondoljatok csak bele, milyen izgalmas dolog lehet már láthatatlan formában
lófrálni kedvenc városodban megfigyelve az ott élő emberek kultúráját,
szokásait és életét. Mondjuk hét év már nekem is túl sok lett volna, de pár napot, hetet
vagy akár hónapot, simán kibírnék.
Tehát a könyv tulajdonképpen Jana körül forog, de van még itt egy harmadik szál is, ami ugyan nem volt túl terjedelmes, de szerintem annál jelentősebb, rám legalábbis mindenképp nagy hatással volt. Ez pedig az elfeledett író, Kavasita novellájának története volt. Kavasita műve, ami egyébként nagyon úgy tűnt, hogy önéletrajzi ihletésű, egy egészen új szintre emelte a történetet. Szerettem ezeket a részeket és alig vártam, hogy Jana még többet fordítson le belőle, annak ellenére, hogy szomorúnak és kissé nyomasztónak éreztem őket.
A könyvben található rajzokat Anna a férjével közösen készítette. |
Összességében hatalmas meglepetést okozott számomra ez a kötet és csakis a szó jó értelmében. Ez lenne Anna Cima első regénye? Le a kalappal előtte.
Eredeti cím: Probudím se na Šibuji
Fordította: Kolláth Anna Laura
Oldalszám: 400
2020/11/14
Novemberi frissek!
A Latimer nővérek – két ikerpár – olyan közel állnak egymáshoz, amennyire csak testvérek állhatnak. Ám mind a négy ragyogó fiatal nőnek megvan a maga saját álma: Edda orvos akar lenni, Grace férjhez akar menni, Rika soha nem akar férjhez menni, Kitty pedig arra vágyik, hogy az emberek ne a szépsége alapján ítéljék meg.
Bár Új-Dél-Wales-szerte híresek szépségükről, szellemességükről és ambíciójukról, az 1920-as évek elején az élet csak igen korlátozott lehetőségeket kínál nekik, ezért úgy döntenek, hogy belevágnak az új típusú ápolónőképzésbe, amely addig elérhetetlen utakat nyit meg a nők előtt. A kórház spártai életében, a kemény munkában elmerülve mind a négy lánynak döntenie kell szerelemről, karrierről és arról, hogy mi is a legfontosabb nekik. Az eredmény olykor boldogság, olykor szívet tépő fájdalom – maga a keserédes élet.
Várható megjelenés: 2020.11.20.
Fellworth Dolphin udvarias, szorgalmas
fiatalember, aki még mindig az anyjával él együtt. Szerény körülmények, örök
takarékoskodás, szoros póráz – ahogy azt Fellworth kiskorától megszokta. Amikor
a (nem igazán) kedves mama elhalálozik, Fellworth, ne szépítsük, megkönnyebbül.
De az igazi meglepetés csak ezután következik: kiderül, hogy Fellworth hatalmas
vagyont örökölt az anyjától.
Vajon honnan a temérdek pénz? Tényleg
részt vett Fellworth apja egy hajdani, híres vonatrablásban? És ki a titokzatos
hölgy azon a festményen, amelyet anyja a gardróbszekrényben rejtegetett?
Nincs más hátra, ki kell deríteni az igazságot! Fellworth összeszövetkezik Maggie-vel, egy helyes, talpraesett lánnyal, hogy kinyomozzák a rejtélyes vagyon eredetét.
Várható megjelenés: 2020.11.17.
Meghan Quinn: Három vakrandi (Számok és randik 1.)Amikor a feltörekvő helyi étterem, a Vakkóstoló reklámszakembereiben felmerült a kérdés, vajon melyik dögös helyi celebet kérjék fel a már amúgy is felkapott kajálda népszerűsítésére, nálam jobb alanyt keresve sem találhattak volna.
Vagány? Pipa Egyedülálló? Pipa
Szereleméhes? Pipa
Azonnal lecsaptam a lehetőségre.
1944. Amerikára a második világháború
és a családok sokaságát megnyomorító gyermekbénulás-járvány árnya vetül. A
huszonhárom éves ápolónő, Tess DeMello egyre türelmetlenebbül várja haza a már
hónapok óta egy chicagói kórházban önkénteskedő vőlegényét. Csalódottsága miatt
egy másik férfi ágyában köt ki, és a meggondolatlan éjszaka nem várt
következményekkel jár. Tess nem tehet mást: felbontja eljegyzését élete szerelmével,
és leendő gyermeke apjához, Henryhez fordul segítségért. A férfi feleségül
veszi, és egy észak-karolinai kisvárosba, Hickoryba költöznek, ahol az újdonsült
férj tehetős családja él.
Ám az új élet reménye hamar
szertefoszlik. A fiatal nő ráébred, hogy távolságtartó, hideg férje titkol
előle valamit, a család és a helyiek pedig kívülállóként kezelik. Amikor a
kisvároson egy különösen súlyos gyermekbénulás-járvány söpör végig, Hickory
lakói kórház építésébe fognak. Tess férje akaratával dacolva állást vállal a
kórházban, és miközben a páciensei életéért küzd, önmagát is próbálja megmenteni.
Diane Chamberlain igaz történeten alapuló regénye egy szokatlanul összetartó kisvárosba viszi az olvasót, ahol a szeretet és a megbocsátás végül mindenki életét megváltoztatja.
Várható megjelenés: 2020.11.20.
Két számkivetett ember a norvég
fjordok partján. Két titok. Amint feszül a múlt szorítása, már lehetetlen a
menekülés, és a vezeklés sem segít …
Allis, a televíziós műsorvezető egy
botrányt követően otthagyja a munkáját és a vőlegényét, és önkéntes száműzetésbe
vonul egy Isten háta mögötti fjord partján. Házvezetőnői munkát vállal Sigurd
Baggénál, a jóképű, férfias, de mogorva és rejtélyes férfinál. Miközben a férfi
feleségének visszajövetelére várnak, furcsa kapcsolat alakul ki közöttük, amely
a kezdeti rideg alá- és fölérendeltségből vonzódássá, majd beteges
ragaszkodássá alakul.
Milyen titkokat rejteget a zárkózott
férfi? Le lehet-e zárni a múltat, és újrakezdeni egy új életet?
A pszichológiai mélységeket feltáró skandináv regény, élet és halál, bűn és a bűnhődés kérdéseit feszegeti, és amíg el nem éri a drámaian sokkoló véget, az első perctől az utolsóig fogva tartja az olvasót.
Varázslatos könyv a szerelemről, a
hatalomról, és egy nőről, aki döntő hatást gyakorolt a világ egyik
legvagyonosabb üzletemberére.
Az 1860-as évek ipari forradalma, a
Carnegie-birodalom felemelkedése idején Clara Kelley bevándorlóként érkezik
Írországból Amerikába, s az ismert iparmágnás, Andrew Carnegie házába kerül
cselédlányként. Clara azonban nem az, akinek hiszik.
Bár semmi gyakorlata sincs, gyorsan
tanul, és idővel mindenkit meggyőz arról, hogy megállja a helyét. Üzleti érzéke
és jelleme nagy hatást gyakorol Andrew Carnegie-re is, akivel Clara egyre
bizalmasabb viszonyba kerül…
Vajon képes-e megváltoztatni a szerelem a kíméletlen üzletembert, s legyőzhetik-e az őszinte és igaz érzelmek a társadalmi korlátokat?
Miután Julia Beckett beköltözik egy régi,
vidéki házba, egyre többször felidéződik előtte egy múltbéli, fiatal lány
alakja. Pedig korábban sosem voltak látomásai. Talán a zegzugos épület
hangulata okozza az érzékcsalódást? Nemsokára kiderül, hogy a titokzatos lány
évszázadokkal korábban pont ebben a különös házban élt. Úgy tűnik, senki sem ismeri
a későbbi sorsát. Vagy mégis lakik valaki a faluban, aki tudja, csak nem árulja
el?
Julia hamarosan a XVII. századi Angliában találja magát. Vajon képes lesz-e helyesen megfejteni-e a múlt titkait, és ezután visszatérve a saját idejébe, megváltoztatni az életét? Rájön-e majd, hogy körülötte ki kicsoda a múltban, és felismeri-e őket a későbbi életeikben, amikor a jelenben találkozik velük?
Egy valami világos: Kiválasztottnak lenni könnyű, választani viszont nehéz.
Nina és az ikertestvére, Artemisz közel sem hétköznapiak. De nem is lehetnek azok, hiszen a Figyelők Akadémiáján nőnek fel, ami kicsit más, mint egy megszokott bentlakásos iskola. A tiniket itt a Vadászok – a sötétség erői elleni harcra természetfeletti erővel megajándékozott lányok – vezetésére képzik. És bár az anyukája a Figyelők Tanácsának rangos tagja, Nina soha nem élte a Figyelők erőszakos életét. Ehelyett az ösztöneire hallgat, és az iskola medikusaként teremti meg a világát.
Egészen addig a napig, amíg az élete örökre megváltozik.
Buffynak, a híres (és hírhedt)
Vadásznak hála, akit védve vesztette életét Nina apukája, nem elég, hogy Nina a
legújabb kiválasztott, egyben az utolsó is. Pont.
Miközben Nina a képességeit a
Figyelőségre készülő Leóval fejleszti, bőven van, ami lefoglalja: egy
szörnyviadal, egy démon, aki boldogságot eszik, egy árnyas alak, aki
folyamatosan felbukkan az álmaiban…
De Nina új erőit igazán akkor teszik próbára, amikor egymás után kerülnek elő a hullák, mert könnyen lehet, hogy egy szerette lesz a következő áldozat.
Várható megjelenés: 2020.11.20.
Na? Melyik mozgatja meg legjobban a fantáziátokat? :)
2020/11/12
Dan Fesperman: A kód neve: Helen
A történet két idősíkon játszódik; az egyik az 1979-es hidegháború idején Nyugat-Berlinben, a másik 2014-ben egy Maryland közeli kisvárosban. A Nyugat -Berlini állomáson Helen Abell Shoat egy húszas éveiben járó alacsony beosztású CIA-tiszt. Ebben az időben sok más nőhöz hasonlóan Helen is alacsony szintű pozícióban dolgozott, feladata a Berlinben található négy biztonságos ház fenntartása és felügyelete volt. Egy éjszaka, miközben épp egy rutinellenőrzést tart az egyik ilyen házban, tanúja lesz annak, amint a CIA egy magas beosztású és veszélyes ügynöke Kevin Gilley, szexuálisan bántalmaz egy fiatal német nőt. Helen nem hagyja annyiban a dolgot, jelenti az ügyet a feletteseinek, akik csak annyit mondanak, hogy felejtse el, amit látott, és soha ne szóljon senkinek egy szót sem. Helen ebbe azonban nem nyugszik bele és titkos nyomozást indít Gilley után, melynek során azon kívül, hogy kiderül, nem ez volt a férfi első ilyen ügye, egy életen át tartó ellenségévé is teszi őt.
2014-ben Helen a férjével együtt csendes életet él egy marylandi kis tanyán, egy nap azonban álmukban agyonlövik őket. A hírek szerint a gyilkos nem más, mint a pár fogyatékos fia Willard, de a fiú nővére Anna, nem hiszi, hogy a testvére képes lenne ilyen gyilkosságra. Ezért annak érdekében, hogy bizonyítsa testvére ártatlanságát és megtudja, hogy mi is történt valójában, felbérli Henry Mattick magánnyomozót, hogy segítsen választ találni a kérdéseire.
Imádom az üldözésre épülő kémregényeket és filmeket, és itt is nagyon tetszett a Helen életét végig kísérő rejtélyes cselekmény összes csavarja. A múltban játszódó eseményeknél a hidegháború közepén járunk, Helennek azonban mégsem az oroszokkal vagy a keletnémetekkel kell harcolnia, hanem a saját csapata egy tagjával, az amerikai hírszerzés egy veszélyes alakjával, Kevin Gilley-el, aki a célja elérése érdekében még a gyilkosságtól sem riad vissza. Helen elsődleges célja a férfi lebuktatása és felelősségre vonása, a másodlagos pedig egy lehetséges összeesküvés - amit szintén abban a védett házban hallgatott ki - felfedése volt. És bár Helen profi ügynöknek gondolta magát, de sajnos azt kell mondanom, hogy ez nem így volt. Én legalábbis nem éreztem annak, hiszen olyan sok hibát vétett, ami akár az életébe is kerülhetett volna – 20 évvel később került is –, hogy folyamatosan izgultam érte. Persze voltak segítői, akikkel telefonon vagy levélben folyamatosan tartotta a kapcsolatot, és akiknek sok mindent köszönhetett, de mint kiderült, ők sem tudták őt mindentől megvédeni.2020/11/06
Jeaniene Frost: Első lobbanás ~ Az éjszaka hercege 1.
És hogy
használt-e a lelkemnek? Hah… naná hogy használt. Sőt, már a következő rész is
útban van hozzám.
A történetről röviden annyit, hogy Leila a majdnem halálos balesete óta a képregényekből ismert legnagyobb szuperhősökhöz hasonló erővel bír: nemcsak az emberek legsötétebb titkait látja, és pontos tartózkodási helyét tudja, amikor megérinti őket (vagy csak egy hozzájuk tartozó tárgyhoz ér), hanem ezen kívül szintén egyetlen érintéssel képes áramütést is okozni nekik. Ez a szörnyű képesség sajnos arra kényszeríti, hogy elhagyja családját és egy vándorcirkuszhoz csatlakozzon, ami lehetővé teszi számára, hogy soha ne maradjon sokáig egy helyen, és ne vonja magára mások figyelmét. De amikor egy vámpírcsoport elrabolja, és arra kényszeríti, hogy különleges képessége segítségével találja meg nekik Vladot – tudjátok… az igazi Vladot, azt a bizonyos havasalföldi fejedelmet, Drakulát - az élete a feje tetejére áll.
Már szinte el is felejtettem, hogy milyen jó stílusban tud írni Frost. Vlad egyébként egyike volt azoknak a karaktereknek, akik anno a Cat & Bones sorozatban azonnal felkeltették a figyelmemet, úgyhogy nagyon örültem, hogy a szerző úgy döntött, hogy négy könyvet is szentel eme rendkívüli képességekkel bíró szereplőnek. Ami ez után a könyv után igazából elmondható róla, az nagyjából ugyanaz, mint korábban, azaz még mindig egy arrogáns, öntelt és túl magabiztos, de rendkívül titokzatos férfi, mely tulajdonságok persze továbbra sem teszik őt ellenszenvessé, sőt, épp ellenkezőleg. Most, hogy személyiségét más aspektusból is megismerhettem, Vlad karaktere csak még vonzóbbá vált számomra. Persze néhány apróságot már eddig is tudtam róla a korábbi sorozatban való megjelenése révén, de azért itt most sokkal részletesebb bepillantást nyertem a múltjába, és az ellenségeit is jobban megismerhettem. Természetesen még mindig sok rejtély van körülötte, de tény, hogy Vlad egy lenyűgöző karakter, pirokinetikus képessége pedig csak még ijesztőbbé teszi őt.A külföldi borítók is csodásak |
Leila szintén nagyon szimpatikus volt számomra. Ő egyike azoknak a kemény és független főszereplőknek, akik megszokták, hogy önállóan boldogulnak és küzdenek minden nehézség ellen, anélkül, hogy nyafognának vagy a hős segítségét kérnék. Szóval őt is nagyon bírtam. A sztorit egyébként az ő szemszögéből olvashatjuk, ami nem volt rossz, de azért kissé hiányoltam Vlad gondolatait is. Jó lett volna egy kicsit az ő fejébe is belelátni, de lehet, hogy az önteltsége miatt jobban jártam, hogy mindebből kimaradtam.
Ami egyébként nagyon tetszett Vladban, hogy a maga beteg módján jobban értékelte az életet, mint a legtöbb ember, de csak és kizárólag a saját emberei életét, akik ezért tisztelték és ragaszkodtak hozzá, még akkor is, ha a viselkedése néha rémisztő volt számukra. Meg aztán imádtam a Leilával való kapcsolatát is. A romantika jól megalapozott és finom módon fejlődött közöttük. Na jó, Vlad egyszer kétszer orbitális bunkó módjára viselkedett vele, de legalább nem estek rögtön egymásnak, hanem megpróbálták jobban megismerni a másikat, miközben az őket fenyegető veszély ellen is harcolniuk kellett. Érződik, hogy valami nagyon erős kapcsolat alakul ki köztük, de mivel Vlad nem egy egyszerű ember (ja bocsika, vámpír), és Leila képességeivel is problémák adódnak, így úgy tűnik, hogy kicsit - mondjuk még legalább három rész erejéig - várnunk kell, hogy mi sül majd ki kettőjük kapcsolatából. Úgyhogy kíváncsian várom, mit hoz a folytatás.Kiadó: Könyvmolyképző
Eredeti cím: Once Burned
Fordította: Szebegyinszki Szilvia
Oldalszám: 340
2020/10/31
John Marrs: A jó szamaritánus
Laura jó
ember. Legalábbis mindenki ezt gondolja róla. Egy KrízisVonal nevű telefonos
lelkisegély-szolgálatnál dolgozik, rengeteg adományt gyűjt a szervezetnek,
mindig valami házi sütésű édességgel kedveskedik a kollégáinak és saját kezűleg
javítja a ruháikat. Úgyhogy tényleg mindenki csak jó véleménnyel van róla.
Laura feladata elvileg az lenne, hogy azokat az embereket, akik kétségbeesésükben felhívják a lelkisegély-szolgálatot meghallgassa és megnyugtassa, de ő némileg másképp értelmezi a munkáját. Laura úgy gondolja, hogyha valaki végső elkeseredésében a halált választaná, azt bátorítani kell. Sőt, ő akár segít is megszervezni az öngyilkosságot. De mi van akkor, ha az egyik elhunyt egy hozzátartozója nem nyugszik bele a megmásíthatatlanba? Ha nyomozni kezd, és közben olyan szörnyű titkokra bukkan, melyeket jobb lett volna nem bolygatni?
Bevallom, nem olvastam még olyan könyvet, amiben ennyire hangsúlyos szerepet kapott volna az öngyilkosság. Lehangoló és roppant nyomasztó volt erről olvasni, úgyhogy a könyv elég sötét hangulatú, erre nem árt, ha mindenki már az elején felkészül.A történetet váltott szemszögből - Laura és Ryan, akinek a felesége öngyilkosságáért Laura a felelős - követhetjük nyomon. Viszonylag hamar szembesülünk a ténnyel, hogy Laurával valami nem stimmel. Hogy a tökéletes felszín mögött szörnyű titkokat rejteget és hogy milyen rendkívül beteges módon viszonyul a szeretteihez. Laura teljesen más személyiséget mutat a külvilágnak, mint amilyen valójában. Manipulatív és zavart jellemének kiteljesedése azonban csak a cselekmény további kibontakozása során látható igazán. Én többször padlót fogtam azokon a dolgokon, amire ez a nő képes volt, szó szerint féltem tőle, szóval gratulálok John Marrsnak, tökéletesen elérte a célját: Laurától nem csak a szereplők, hanem az olvasó is rendesen beparázott.
Ryan a „jófiú” szerepét töltötte be a történetben, bár hogy valóban jófiú volt-e, arról azért lehetne vitatkozni, hiszen azért elég drasztikus módon akart bosszút állni Laurán. Annyira bosszantó és frusztráló volt nézni, ahogy a dolgok egyre jobban kezdtek kicsúszni a kezei közül, hogy alig győztem nyugtató nagy levegőket venni olvasás közben. A történet cselekményét egyébként egyértelműen a Laura és Ryan között zajló lélektani és fizikai hadviselés alakítja, melynek során a kettőjük közötti harc egyre nagyobb méretet ölt, mi pedig csak tehetetlenül nézzük, hogy milyen szörnyű módon rántják egymást egyre mélyebbre a különböző aljasságok mocskában.Hihetetlenül intenzív és magával ragadó élményt nyújtott számomra ez a könyv. Rendesen felzaklatta és megcincálta az idegeimet. Beteg történet volt ez, egyértelműen beteg. Olyan, amit a legszívesebben a falhoz vágtam volna annyira felidegesített, de persze képtelen voltam, mert annyira tudni akartam, hogy vajon Laura elnyeri-e méltó büntetését, hogy inkább csak olvastam tovább, a végén pedig már szinte faltam a sorokat.
Meg kell hagyni, John Marrs nagyon jól csavarta a szálakat, kétségkívül ez az egyik legjobb pszichothriller, amit valaha olvastam, annak ellenére, hogy egyszerre gyűlöltem és esténként majd megevett a fene, hogy végre újra a kezembe vehessem. Tény, hogy a vége ütős volt, még úgy is, hogy nem az én szájízem szerint alakultak a dolgok - ezért is a fél pont levonás -, de így is azt kell mondanom, hogy A jó szamaritánus egy remekül megtervezett és megkomponált könyv volt, ami mindenképp maradandó élményt nyújtott számomra.
Hú, de kíváncsi vagyok, hogy a szerző milyen történettel kápráztat el majd legközelebb minket.
Kiadó: MaximEredeti cím: The Good Samaritan
Fordította: Ipacs Tibor
Oldalszám: 400
2020/10/25
Karen Swan: Titok Párizsban
Ne értsetek
félre, nem azt mondom, hogy nem volt a könyvben romantika, mert volt. Ráadásul kedvemre való is lett volna, ha mondjuk nemcsak a könyv felétől
kezdett volna szép lassan, ismétlem lassan kibontakozni, és a szereplők sem
olyanok lettek volna, mint amilyenek voltak, de erről majd később, és nem
utolsósorban ha a mostaninál egy kicsivel nagyobb szerepet kapott volna, akkor igen. Akkor azt mondom, hogy minden kívánságom teljesült. De ez nem így volt, és igazából kár is
ezen hisztiznem, mert bár sok témát érintett a könyv, de a fő hangsúly, ami egy
több éve magára hagyott lakásban talált műkincsek és azok eredetének kiderítése
körül forgott, így is roppant érdekes és eredeti téma volt.
A történet
főszereplője Flora, egy fiatal, de annál tapasztaltabb és ambiciózusabb
művészeti tanácsadó, aki rengeteg elit aukción vesz részt, hogy foggal-
körömmel küzdjön egy-egy felbecsülhetetlen értékű műalkotásért. Egy nap a
főnöke közli vele, hogy sürgősen Párizsba kell utazniuk, hogy találkozzanak új
ügyfelükkel, a Vermeil családdal, akik elmondják, hogy csak néhány nappal
ezelőtt tudták meg, hogy egy olyan lakás van Párizs belvárosában a
tulajdonukban, aminek a létezéséről eddig nem is tudtak. Arra kérik Floráékat,
hogy ők látogassák meg először a lakást és értékeljék fel a több évtizede ott
porosodó műkincseket. Amikor Flora elfogadja a megbízást még nem sejti, hogy
milyen titkokat rejtenek azok a festmények. És arról sincs fogalma, hogy a
Vermeil család fiatal örökösei – Natasha és Xavier, akik féktelen életmódjuk
miatt a bulvárlapok kedvenc szereplői és akik teljes ellentétben állnak a
művelt és nagy tiszteletben álló szüleikkel -, vajon miért élnek ilyen
kicsapongó életet.
Ami a legjobban tetszett a könyvben az a műkincsek eredetének felderítése volt, illetve azok az információk, amiket az eladásuk és az árverésre bocsátásuk feltételeiről megtudtam. Persze így utólag belegondolva már tök logikusnak tűnik, hogy csak azok a festmények kerülhetnek árverésre, melyek megszerzésének háttere visszakövethető. És itt kerül a képbe Flora, akinek az volt a feladata, hogy minden egyes festmény sorsát és előéletét felderítse. És mivel Vermeilék háborús hősök voltak, a képek pedig a náci megszállás ideje alatt kerültek a lakásukba, így óriási botrányt kavart volna, ha netán kiderül, hogy a műkincsek beszerzésével hasznot húztak a Harmadik Birodalommal való üzletelésből. Szóval mint mondtam, az alapötlet és Flora nyomozása szerintem nagyon érdekes és még izgalmas is volt. Illetve miután beindult sztori, a cselekményben is rengeteg fordulat volt, és a rejtélyek is szépen fel voltak építve. Ám ennek ellenére mégis kissé nehezen hangolódtam rá a könyvre. Az első fele nem igazán kötötte le a figyelmemet, és sajnos sok olyan felesleges és részletes leírással fárasztott az írónő, amitől gyakran lankadt a figyelmem, a túlzott fényűzés és gazdagság hangsúlyozása pedig egy idő után már kifejezetten irritált. Meg aztán a szereplők kidolgozatlanságát is rendkívül fájlaltam, mert bár Flora kedves volt, meg céltudatos, meg aranyos, de azok alapján, amiket megtudtam róla, nem tudnám pontosan körülírni a jellemét. Xavier pedig... ahhh, nála rosszabb és egydimenziósabb figurával még soha nem találkoztam – pedig istenemre mondom, nem kis potenciál lakozott ebben a férfiban.
Ám ami a
leginkább zavart olvasás közben, hogy teljesen szétesett számomra a történet.
Nem tudtam fogást találni rajta, mert annyi témát érintett; a műkincsek
megismerésétől kezdve a II. világháborús szálon, a bonyolult családi
kapcsolatok és emberi sorsokon át a nemi erőszakig, hogy azt sem tudtam, hogy
melyikre figyeljek igazán. És mindezt a szerző megfejelte még Flora testvérének
szörnyű titkával is, ami úgy húzódik végig a könyvben, hogy fogalmunk sincs
róla, hogy mi lehet az. Csak annyit tudunk, hogy elég komoly lehet, mivel
Florát nagyon gyötri és mindent megtenne, hogy a bátyjának jobb legyen - nagy
levegőt vesz - szóval ez nekem már túl sok volt.
Na de hiába is ez a sok nyafogás részemről, mert őszintén? Nem bántam meg, hogy elolvastam. Jó könyv volt ez, rengeteg potenciál és érdekes dolog volt benne, de megítélésem szerint ennél sokkal jobb is lehetett volna.
Kiadó: 21. SzázadEredeti cím: The Paris Secret
Fordította: Alföldi Zsófia
Oldalszám: 400