Már alig
vártam, hogy újra olvashassak Witherspoon felügyelőről és annak furfangos
házvezetőnőjéről Mrs. Jeffriesről. Az előző két rész roppant kellemes
olvasmányélményt nyújtott számomra, nagyon megszerettem a sorozat hangulatát és
sokszínű szereplőit - igen, még azt a lüke Withersoon felügyelőt is -, úgyhogy
ebben a részben már régi ismerősként üdvözölhettem újra a ház összes
alkalmazottját, akik ügyes csapatmunkával ismét eredményesen göngyölítették fel
a bűntény fonalát. A felügyelő pedig… áhhh, ő még mindig a házvezetőnője
irányítására és alkalmazottai segítségére szorul, akik természetesen örömmel
segítenek is neki. S mindezt úgy, hogy a felügyelőnek még mindig fogalma sincs
arról, hogy micsoda háttérmunka folyik a konyhában, amíg ő arra vár, hogy valami
isteni sugallattól vezérelve rájöjjön a bűntény megoldására.
Emily Brightwell ismét egy nagyon szórakoztató krimit alkotott, ami nekem újfent rendkívül jól esett. Tökéletesen kikapcsolt és segített kicsit elfelejtkezni a kisebb-nagyobb gondjaimról, ami egy-egy nehéz nap után hihetetlenül jól tud ám esni az embernek. Meg aztán egyébként is nagyon szeretem ezt a sorozatot; a különleges és szerethető szereplői, a viktoriánus kori hangulata, és nem utolsósorban a könnyed humora miatt.
És ah, a
történet mostani humorforrását nem is említettem még, amit a szakácsnő, illetve annak távolléte
okozott. Mert mint kiderült, a házban rajta kívül senki nem tudott főzni - próbálkozások
persze voltak, de azokról jobb inkább nem is beszélni -, így mindenki szenvedett
az éhségtől. Üres gyomorral pedig a munka is nehezebben megy, aminek hatása Withersoon felügyelőn érződött a leginkább, bár neki tele hassal is gondjai szoktak lenni a logikus gondolkodással.
A sorozat nálunk eddig megjelent részei:
1. Mrs. Jeffries és a halott orvos
5. Mrs. Jeffries és a gyilkos bál
Kiadó: Lettero
Eredeti cím:Mrs Jeffries Plays The Cook
Fordította: Rudas Tamás
Oldalszám: 280
tovább olvasom Emily Brightwell: Mrs. Jeffries főzni kezd (Mrs. Jeffries 7.)
A mostani
esetnél a szomszédban lakó Lady Ruth kér segítséget Mrs. Jeffriestől, aki a legjobb barátnőjét, Minervát szeretné kihúzni a csávából. Minerva egy kedves és ártalmatlan kleptomániás nőszemély, aki szeret mindenféle szép dolgokat eltulajdonítani a
barátaitól, amit aztán pár nap múlva persze visszacsen a helyére. Ám a
legutóbbi bravúrjának sajnos szemtanúja is akadt, Mr. Barett személyében, akiről
mindenki tudja, hogy nem egy kedves ember. Hogy mit tett Barett, amikor
meglátta Minervát akció közben? Nos, elvette tőle a csecsebecsét, csakis azért,
hogy megalázza és kétségek közt tartsa, hogy titkát valóban megőrzi-e.
Ruth persze
meg akarja menteni Minervát a nyilvános szégyentől, ezért fordul Mrs.
Jeffrieshez, aki természetesen a segítségére siet. Smythe rögtön felajánlja,
hogy visszaszerzi Mr. Barett-től az ellopott csecsebecsét, hogy ne tudja tovább
zsarolni vele Minervát, de amikor a hátsó ajtón át bejut a házba - ahova a
felújítás miatti nyüzsgésben csak az nem tud észrevétlenül bemenni, aki nem
akar – Mr. Barett-tet holtan találja a dolgozószobájában. És hipp-hopp, már meg is van a következő
gyilkossági ügy, aminek a végére kell járni.
Emily Brightwell ismét egy nagyon szórakoztató krimit alkotott, ami nekem újfent rendkívül jól esett. Tökéletesen kikapcsolt és segített kicsit elfelejtkezni a kisebb-nagyobb gondjaimról, ami egy-egy nehéz nap után hihetetlenül jól tud ám esni az embernek. Meg aztán egyébként is nagyon szeretem ezt a sorozatot; a különleges és szerethető szereplői, a viktoriánus kori hangulata, és nem utolsósorban a könnyed humora miatt.
A mostani
ügy egyébként elég csavarosra sikerült, mivelhogy az áldozatot szinte egész London
holtan akarta látni, és ez bizony nem kicsit nehezítette meg Mrs. Jeffriesék
feladatát. Hiszen ennek fényében Mr. Barett ismeretségi köréből szinte bárki
lehetett a gyilkos. Úgyhogy a tettes kilétének felderítése elég érdekes volt
ahhoz, hogy folyamatosan fenntartsa az érdeklődésemet és végig csak találgatni tudjam,
hogy vajon ki lehetett az elkövető.
Meg aztán az előző részekhez hasonlóan Brightwell most is sok szereplőt mozgatott meg, ami még érdekesebbé tette a sztorit. Szerencsére a könyv elején lévő listának köszönhetően elég hamar memorizálni lehetett a neveket, úgyhogy mint korábban, most is gyorsan képbe tudtam kerülni velük kapcsolatban. És bár a kötet – a többihez hasonlóan - önállóan is olvasható, én azért mégis éreztem némi hiányosságot az előző részek kihagyása miatt.
Meg aztán az előző részekhez hasonlóan Brightwell most is sok szereplőt mozgatott meg, ami még érdekesebbé tette a sztorit. Szerencsére a könyv elején lévő listának köszönhetően elég hamar memorizálni lehetett a neveket, úgyhogy mint korábban, most is gyorsan képbe tudtam kerülni velük kapcsolatban. És bár a kötet – a többihez hasonlóan - önállóan is olvasható, én azért mégis éreztem némi hiányosságot az előző részek kihagyása miatt.
Szóvak összességében ismét jól szórakoztam, azt kaptam amit vártam; egy gyorsan olvasható, könnyed kikapcsolódást nyújtó
élvezetes krimit, amit a műfaj kedvelői számára csak ajánlani tudok.
Remélem hamar lesz folytatása.
Remélem hamar lesz folytatása.
1. Mrs. Jeffries és a halott orvos
5. Mrs. Jeffries és a gyilkos bál
Kiadó: Lettero
Eredeti cím:Mrs Jeffries Plays The Cook
Fordította: Rudas Tamás
Oldalszám: 280