Na akkor statisztikázzunk kicsit

Először is szeretném leszögezni, hogy utálom a statisztikát, ezért oldalszámokba menő kimutatást ne várjatok tőle, csak amolyan lightos kis számszerűsítéseket, mint például, hogy hány könyvet olvastam el az idén - 41-et. (Pedig, ha elértem volna a bűvös 42-őt, talán még a világ értelmét is meg tudtam volna nektek mondani.)

Meg aztán, hogy hány könyvet vásároltam/kaptam ebben az évben - 89-et.

Hmmm... tudom mire gondoltok, mert nekem is pont ez jár a fejemben; mi a büdös francért veszek ennyit, ha egyszer nem tudom elolvasni őket. Nos, mindenkinek vannak perverziói….

És, ha már a perverzióknál tartunk, akkor vettem a bátorságot és összeszámoltam, hogy mindez mennyibe is került nekem postaköltséggel együtt – 145.000 forintba, amire mit is mondhatnék… Éljen, éljen a magyar könyvpiac!

És akkor nézzük, hogy ez a 41 könyv milyen élményekkel gazdagított.

Kedvencke

Az idén rengeteg jó könyv fordult meg a kezemben, de amit mégis a legjobban szerettem és tetszett, és amit úgy érzek, hogy mindenképp muszáj kiemelnem és megmutatnom nektek, az Nicolas Barreau Montmartre-i szerelmes levelek c. regénye. Imádtam!

Meglepi

Az idei olvasmányaim közül a legnagyobb meglepetést Anthony Horowitz A selyemháztitka c. regénye okozta, aminek régebben egyszer már nekifutottam, de akkor nem sikerült vele megbirkóznom. Aztán amikor valami megmagyarázhatatlan sugallattól vezérelve beválogattam a tavalyi vcs listámba, úgy gondoltam - már csak becsületből is -, hogy még egy próbát teszek vele, és másodszorra – láss csodát - pár nap alatt a végére is értem. Irtózatosan tetszett, és nem csak azért, mert többször is leesett az állam olvasás közben, hanem mert hihetetlenül szövevényes, hangulatos és nem utolsósorban logikus is volt a sztori - Sherlock Holmes-rajongóknak kifejezetten ajánlom.

Kakukktojás

Aztán persze mindig vannak kakukktojások, mert szerintem lehetetlen küldetés egész évben olyan könyveket választani, amik maradéktalanul elnyerik az ember tetszését. Nem azt mondom, hogy mindegyiknek maradandó élményt kell nyújtania, mert nekem sokszor az is elég, ha csak arra a pár órára kapcsol ki és szórakoztat, amíg a végére nem érek, de mindenkinél van egy bizonyos határ, amit ha az adott könyv nem ér el - mert teszem azt a hangulata, a szereplői, vagy épp a sztorija nem annyira bejövős - az elég kellemetlen tud lenni. Az idén sajnos több ilyen könyvvel is volt dolgom, de ami a legjobban fájt mind közül az Mandyd Baggot Szingliként a nyárba c. könyve. Brrrrrr… ne is beszéljünk róla.

Biztos, ami biztos...

Szeretem a könnyed sorozatokat és szerencsére tavaly is akadt belőlük bőven. Sok olyan sorozatrészt olvastam, amit már tűkön ülve vártam, hogy megjelenjen, és amikor megjelent, rögtön meg is vettem. Ezek a sorozatok annyira humorosak, romantikusak és hangulatosak, vagy épp izgalmasak és akciódúsak, hogy eddig mindegyik részük tökéletesen kikapcsolt és elszórakoztatott, egy percig nem unatkoztam rajtuk. Egyszerűen imádtam őket. Lehetetlen bennük csalódni. Róluk beszélek:

Brigitte Riebe ~ A ​pestis árnyékában (befejezett) (katt ide)

Rhys Bowen ~ Őfelsége kémnője c. sorozata (katt ide)

Gregg Hurwitz ~ Orphan X c. sorozata (befejezett) (katt ide)

Emily Brightwell ~ Mrs. Jeffries c. sorozata (katt ide)

J. D. Robb ~ Eve Dallas c. sorozata (katt ide)

Rita Falk ~ Franz Eberhofer c. sorozata (katt ide)

Elle Kennedy ~ Off-Campus c. sorozata (befejezett) (katt ide)

Szépség 

Boratómániás révén muszáj a tavalyi beszerzések közül a legszebb borítójú könyvet is megmutatnom nektek. Ami egyébként irtó nehéz feladat, mert mindegyik borítóban van valami, ami megfogott és ami tetszett, és ami miatt kíváncsi voltam/vagyok a mögötte rejlő sztorira. Szóval a tavalyi év leg-legje számomra ebben a kategóriában is Nicolas Barreau Montmartre-i szerelmes levelek c. regénye volt – mily meglepő! 

Csúnyácska

Mert bizony ilyen is volt ám, de erről inkább ne is beszéljünk. 

És egy kis hüppögés

Merthogy az idei várólistámat, mint mindig, most sem sikerült teljesítenem. A 12 könyvből csak 3-at olvastam el, ami… hááát valljuk be, elég siralmas. Ám én mégsem kesergek annyira ez miatt – mondom annyira, ami nem azt jelenti, hogy nem bánt a dolog, - mert bár hozzászoktam már a sorozatos bukáshoz, de azok a könyvek, amiket végül is sikerült elolvasnom, mind szuper választásnak bizonyultak, szóval ha másért nem, már csak ezért is mindenképp megérte belevágnom.

Végezetül a 2020-as évek tervei…

… mert tervek azok ugye mindig vannak. Nos, először is megpróbálok kevesebb könyvet vásárolni - ez az első és legfontosabb célkitűzésem - és sokkal megfontoltabban és átgondoltabban dönteni arról, hogy mire is van szükségem. És, ha ezek után is rám tör még a nekem ez mindenképp kell, mert nem tudok nélküle élni érzés, akkor is alszom majd rá egyet. Vagy kettőt.

Meg aztán szeretnék az előző blogomról szép lassan átpakolgatni néhány bejegyzést. A sorozatokról és romantikusokról szólókat mindenképp, meg úgy általában azokat a posztokat, amikről úgy érzem, hogy itt a helyük.

És mivel ebben az évben egész komoly életmódváltáson mentem keresztül - sokkal jobban odafigyelek, hogy mit eszek és hogy hogyan főzök, melynek köszönhetően rengeteg kilótól szabadultam meg -, úgy gondoltam, hogy ennek a témának is szentelek majd egy rovatot. Melyben főként olyan receptes könyveket és recepteket szeretnék majd megosztani veletek, amiket napi szinten használok, mert annyira könnyen elkészíthetők, finomak, és nem sok kalóriát tartalmaznak, egyszóval beváltak.

Summa summarum

Szóval röviden ez lett volna a 2019-es évem számokban. Köszönöm, hogy velem voltatok és olvastatok. Remélem a tavalyi évben sikerült legalább egy olyan könyvet találnotok a blogon, ami felkeltette az érdeklődéseteket és ennek hatására elolvastátok, uram’ bocsá, talán még meg is szerettétek. Mert igazából szerintem minden könyves blognak ez lenne a célja, hogy felhívja a figyelmet az olvasás örömére. Na és persze, hogy olvassatok! Minél többet!