Először is
szeretném leszögezni, hogy utálom a statisztikát, ezért oldalszámokba menő
kimutatást ne várjatok tőle, csak amolyan lightos kis számszerűsítéseket, mint
például, hogy hány könyvet olvastam el az idén - 41-et. (Pedig, ha elértem
volna a bűvös 42-őt, talán még a világ értelmét is meg tudtam volna nektek mondani.)
Meg aztán, hogy hány könyvet vásároltam/kaptam ebben az évben - 89-et.
Az idén rengeteg jó könyv fordult meg a kezemben, de amit mégis a legjobban
szerettem és tetszett, és amit úgy érzek, hogy mindenképp muszáj kiemelnem és
megmutatnom nektek, az Nicolas Barreau Montmartre-i szerelmes levelek c.
regénye. Imádtam!
Az
idei olvasmányaim közül a legnagyobb meglepetést Anthony Horowitz A selyemháztitka c. regénye okozta, aminek régebben egyszer már nekifutottam, de akkor nem
sikerült vele megbirkóznom. Aztán amikor valami megmagyarázhatatlan sugallattól vezérelve beválogattam a tavalyi vcs listámba,
úgy gondoltam - már csak becsületből is -, hogy még egy próbát teszek vele, és
másodszorra – láss csodát - pár nap alatt a végére is értem. Irtózatosan
tetszett, és nem csak azért, mert többször is leesett az állam olvasás közben,
hanem mert hihetetlenül szövevényes, hangulatos és nem utolsósorban logikus is
volt a sztori - Sherlock Holmes-rajongóknak kifejezetten ajánlom.
Aztán persze mindig vannak kakukktojások, mert szerintem lehetetlen küldetés
egész évben olyan könyveket választani, amik maradéktalanul elnyerik az ember
tetszését. Nem azt mondom, hogy mindegyiknek maradandó élményt kell nyújtania,
mert nekem sokszor az is elég, ha csak arra a pár órára kapcsol ki és
szórakoztat, amíg a végére nem érek, de mindenkinél van egy bizonyos határ,
amit ha az adott könyv nem ér el - mert teszem azt a hangulata, a szereplői,
vagy épp a sztorija nem annyira bejövős - az elég kellemetlen tud lenni. Az
idén sajnos több ilyen könyvvel is volt dolgom, de ami a legjobban fájt mind közül az Mandyd Baggot Szingliként a nyárba c. könyve. Brrrrrr… ne is beszéljünk
róla.
Szeretem a könnyed sorozatokat és szerencsére tavaly is akadt belőlük
bőven. Sok olyan sorozatrészt olvastam, amit már tűkön ülve vártam, hogy
megjelenjen, és amikor megjelent, rögtön meg is vettem. Ezek a sorozatok annyira humorosak, romantikusak és hangulatosak, vagy épp izgalmasak és akciódúsak, hogy eddig mindegyik részük tökéletesen kikapcsolt és elszórakoztatott, egy percig nem unatkoztam rajtuk. Egyszerűen imádtam őket. Lehetetlen bennük csalódni. Róluk beszélek:
Boratómániás révén muszáj a tavalyi beszerzések közül a legszebb borítójú
könyvet is megmutatnom nektek. Ami egyébként irtó nehéz feladat, mert mindegyik
borítóban van valami, ami megfogott és ami tetszett, és ami miatt kíváncsi
voltam/vagyok a mögötte rejlő sztorira. Szóval a tavalyi év leg-legje számomra
ebben a kategóriában is Nicolas Barreau Montmartre-i szerelmes levelek c. regénye volt – mily meglepő!
Mert bizony
ilyen is volt ám, de erről inkább ne is beszéljünk.
Merthogy az idei várólistámat, mint mindig, most sem sikerült teljesítenem. A 12 könyvből csak 3-at olvastam el, ami… hááát valljuk be, elég siralmas. Ám én mégsem kesergek annyira ez miatt – mondom annyira, ami nem azt jelenti, hogy nem bánt a dolog, - mert bár hozzászoktam már a sorozatos bukáshoz, de azok a könyvek, amiket végül is sikerült elolvasnom, mind szuper választásnak bizonyultak, szóval ha másért nem, már csak ezért is mindenképp megérte belevágnom.
tovább olvasom Na akkor statisztikázzunk kicsit
Meg aztán, hogy hány könyvet vásároltam/kaptam ebben az évben - 89-et.
Hmmm... tudom
mire gondoltok, mert nekem is pont ez jár a fejemben; mi a büdös francért
veszek ennyit, ha egyszer nem tudom elolvasni őket. Nos, mindenkinek vannak
perverziói….
És, ha már a
perverzióknál tartunk, akkor vettem a bátorságot és összeszámoltam, hogy mindez
mennyibe is került nekem postaköltséggel együtt – 145.000 forintba, amire mit
is mondhatnék… Éljen, éljen a magyar könyvpiac!
És akkor nézzük, hogy ez a 41 könyv milyen élményekkel gazdagított.
Kedvencke

Meglepi

Kakukktojás

Biztos, ami biztos...
Brigitte
Riebe ~ A pestis árnyékában (befejezett) (katt ide)

Rhys Bowen ~
Őfelsége kémnője c. sorozata (katt ide)

Gregg
Hurwitz ~ Orphan X c. sorozata (befejezett) (katt ide)
Emily
Brightwell ~ Mrs. Jeffries c. sorozata (katt ide)
J. D. Robb ~
Eve Dallas c. sorozata (katt ide)
Elle Kennedy
~ Off-Campus c. sorozata (befejezett) (katt ide)
Szépség

Csúnyácska

És egy kis hüppögés
Merthogy az idei várólistámat, mint mindig, most sem sikerült teljesítenem. A 12 könyvből csak 3-at olvastam el, ami… hááát valljuk be, elég siralmas. Ám én mégsem kesergek annyira ez miatt – mondom annyira, ami nem azt jelenti, hogy nem bánt a dolog, - mert bár hozzászoktam már a sorozatos bukáshoz, de azok a könyvek, amiket végül is sikerült elolvasnom, mind szuper választásnak bizonyultak, szóval ha másért nem, már csak ezért is mindenképp megérte belevágnom.
Végezetül a
2020-as évek tervei…
… mert tervek
azok ugye mindig vannak. Nos, először is megpróbálok kevesebb könyvet vásárolni
- ez az első és legfontosabb célkitűzésem - és sokkal megfontoltabban és
átgondoltabban dönteni arról, hogy mire is van szükségem. És, ha ezek után is
rám tör még a nekem ez mindenképp kell, mert nem tudok nélküle élni érzés,
akkor is alszom majd rá egyet. Vagy kettőt.
Meg aztán
szeretnék az előző blogomról szép lassan átpakolgatni néhány bejegyzést. A
sorozatokról és romantikusokról szólókat mindenképp, meg úgy általában azokat a
posztokat, amikről úgy érzem, hogy itt a helyük.
És mivel
ebben az évben egész komoly életmódváltáson mentem keresztül - sokkal jobban
odafigyelek, hogy mit eszek és hogy hogyan főzök, melynek köszönhetően rengeteg
kilótól szabadultam meg -, úgy gondoltam, hogy ennek a témának is szentelek
majd egy rovatot. Melyben főként olyan receptes könyveket és recepteket
szeretnék majd megosztani veletek, amiket napi szinten használok, mert annyira könnyen
elkészíthetők, finomak, és nem sok kalóriát tartalmaznak, egyszóval beváltak.
Summa summarum
Szóval
röviden ez lett volna a 2019-es évem számokban. Köszönöm, hogy velem voltatok
és olvastatok. Remélem a tavalyi évben sikerült legalább egy olyan könyvet
találnotok a blogon, ami felkeltette az érdeklődéseteket és ennek hatására
elolvastátok, uram’ bocsá, talán még meg is szerettétek. Mert igazából szerintem
minden könyves blognak ez lenne a célja, hogy felhívja a figyelmet az olvasás
örömére. Na és persze, hogy olvassatok! Minél többet!
















