2014/12/12

, , , , , , ,

Eric Elfman ~ Neal Shusterman: Tesla padlása (Akcelerátus-trilógia #1)

Fú, hát az a könyv nekem most nagyon jólesett! Kellemes, szórakoztató és izgalmas volt, ráadásul még egy kis Kincsvadászok (gyermekkorom kedvenc filmje) feelingje is volt az egésznek, amitől aztán csak még jobban odavoltam érte, úgyhogy számomra ez abszolút teli találat volt. Egyébként a kisfiamnak vettem karácsonyi ajándéknak, de addig–addig nézegettem, forgattam és lapozgattam, míg egy este beleolvastam és azután már nem volt visszaút, teljesen rákattantam. Őszintén szólva nem is gondoltam volna, hogy egy 12-14 éveseknek szóló tudományos-fantasztikus regény ennyire magával tud majd ragadni.

No, de kezdjük a legelején, pontosabban, hogy ki is volt az a Tesla.

Nikola Tesla szerb származású tudós, feltaláló és fizikus volt, tevékenységét elsősorban az elektromosság és a mágnesesség területén fejtette ki. Zseniális felfedezéseket tett és ugyancsak zseniális találmányokat hozott létre. Tényleg csak néhány dolog, ami az ő nevéhez kapcsolódik: villanykörte, rádió, radar, tranzisztor, gömbvillám, földrengés-gép, az első rádiójel befogása az űrből. Ő találta fel a távirányítót, a neonlámpát, a modern elektromos motort, a vezeték nélküli kommunikációt, és bár lehet, hogy egy kissé különc figura - mások szerint egyszerűen csak zakkant - volt, de mégis minden kétséget kizárólag a 19. század legnagyobb zsenijeként tartják számon.

És hogy mi köze Teslának a regényhez? Mit szólnátok ahhoz, ha teszem azt, ez a zseni több évvel ezelőtt egy olyan eszközt hozott volna létre, ami az egész világot táplálni tudja energiával és azért, hogy ez a „szerkezet” ne kerüljön illetéktelen kezekbe elrejtette egy titkos helyre. És mi lenne, ha ez a titkos hely épp annak a háznak a padlásán lenne, ahova történetünk főhőse, a 14 éves Nick az apjával és az öccsével együtt költözött, miután egy tűzvészben porig égett az otthonuk, ahol az édesanyját is elvesztette. Nos, ezzel a gondolattal játszott el Eric Elfman és Neal Shusterman, amikor megálmodták ezt a hihetetlen történetet, ami kissé eszement lett, de csakis a jó értelemben.

Szóval a történet ott kezdődik, hogy Nick és családja a tragédia után elköltözik a városból egy távoli nagynénitől rájuk maradt régi házba, melynek a padlása tele van különböző hasznavehetetlen kacatokkal. És mivel Nick úgy véli, hogy a jövőben egyiknek sem veszi majd semmi hasznát, garázsvásárt csinált belőlük. Az üzlet nagyon jól ment, jöttek a vásárlók csőstül, mintha valami vonzotta volna őket, de hogy mi, azt senki nem tudta volna megmondani. Aztán kezdtek furcsa dolgok történni. A tárgyakról, amiket Nick értékesített, szép lassan kiderült, hogy mindegyik valamilyen különleges képességgel rendelkezik.  A régi kamera például - amit egy lány vett meg magának Nick új sulijából - megjövendölte a jövőt. Nick öccsének baseball kesztyűje lehívta a csillagokat az égről. Egy kimerült nedves cellás akkumulátor pedig visszahozta a halottakat az életbe. És ez még csak a fele azoknak a tárgyaknak, amik új gazdát találtak maguknak. Mintha mindenki, aki kapcsolatba került a Nick padlásáról származó kacatokkal, egy nagy, láthatatlan óramű részeivé vált volna, amit a garázsvásár aktivált, és ami most feltartóztathatatlanul haladt valami sötét, és titokzatos végkifejlet felé…. igen, igen, minden jel szerint a világ vége felé. Mindenesetre miután maga Nick is rájön minderre, megpróbálja valamennyi tárgyat újra visszaszerezni az újdonsült barátai segítségével, de sajnos azok magukat tudósnak mondó furcsa fehér öltönyös emberek, akik mindig mindenhol ott vannak, szintén ezekre a "kacatokra" vadásznak.
A történet meglehetősen fordulatos és izgalmas, folyamatosan történt benne valami, ami miatt nem volt megállás, a cselekmény egyenletes tempóban haladt előre, a vége pedig fú… hát az méltán mondható a könyv csúcspontjának. A felnőttek kevés szerepet kaptak a könyvben, amit én egyáltalán nem éreztem problémának, igazából nem is hiányoltam őket, mivel a gyerekek karakterei igencsak változatosak és jól kidolgozottak voltak. Amikor a lelki szemeim előtt próbáltam elképzelni e világmegmentő kis csapatot, csak rá kellett néznem a borítóra, ami remek támpontot adott. Imádom az ilyen rajzolt borítókat és ez szerintem különösen jól sikerült, tökéletesen átadja a könyv hangulatát. A borító közepén baseball sapkában álló Nicket, aki egyébként egy teljesen átlagos fiú volt, és mögötte a (nagybetűs) bandát, amely egy szőke szépségből (természetesen az okosabbik fajtából), egy depresszióra hajlamos srácból, Nick öccséből, egy bajkeverő kis okostojás csajsziból, és egy kissé túlpörgött, de hihetetlenül barátságos fiúból állt - nagyon jól eltalálták.

Összességében azt kell mondjam, hogy egy nagyon-nagyon élvezetes olvasmányban volt részem. Egy maréknyi ifjú izgalmas és kicsit sem veszélytelen kalandjáról volt szól benne, melyben úgy gondolom, hogy megvolt minden, ami egy fiatal olvasót (lásd még az idősebbeket is) a fotelhez szegezi: fantáziadús találmányok, titokzatos tudósok - akik a zsenialitás sötét oldalát képviselik -, egy csapat elszánt középiskolás, izgalom, humor és még egy kis romantika is, úgyhogy szerintem ennél több nem is kell, csak olvassátok, és majd ti is meglátjátok

Eric Elfman és Neal Shusterman

Akit érdekel, hogy miért pont Nikola Tesla a valaha élt legnagyobb GEEK, az olvassa el ezt az oldalt, biztos vagyok benne, hogy nem fogja megbánni. ;)

A könyv trailere pedig fantasztikusan jó lett. Muszáj megnéznetek!



Kiadó: Tilos az Á Kiadó
Eredeti cím: Tesla's Attic
Sorozat: Akcelerátus-trilógia 
Fordította: Illés Róbert
Oldalszám: 255


tovább olvasom Eric Elfman ~ Neal Shusterman: Tesla padlása (Akcelerátus-trilógia #1)