Adva van egy
fiatal lány Sang, akinek borzalmas családja van. Az anyja betegesen félti mindenkitől, mert mindenkiben gyilkost, szatírt, molesztálót és szörnyeteget lát. A
legszívesebben még iskolába sem engedné el a lányát, ettől függetlenül Sang érdekes mód egész nap
úgy mászkálhat ki-be a házban, hogy az anyjának fogalma sincs róla, hogy hol
van és kivel, vagy hogy éppen mit csinál, az erdőben való hosszas bóklászásokról már nem is
beszélve. Szóval nekem már itt kicsit sántított a dolog... no mindegy, lapozzunk.
Sangnek egy
idő után persze elege lesz ebből, és hogy a világ szörnyűségeiről maga is meggyőződhessen, úgy dönt, hogy elszökik otthonról. Ám kis kalandja már a legelején
kudarcba fullad, amikor véletlenül egy nagyon kedves és jóképű fiúba, Kotába botlik,
akin keresztül aztán az elkövetkező napokban még hat, ugyancsak ugyanolyan baromi
helyes és szexi, rendkívül segítőkész és önzetlen, ráadásul még nagyon okos –
igen, igen, itt már nálam is ezerrel villogott
a piros alarm lámpa – fiúval ismerkedik meg, akik aztán se perc alatt maguk
közé fogadják, és mint egy kis ölebet úgy tutujgatják, vigyáznak rá, szeretgetik
és simogatják.
Igen ám, de
a fiúk nem teljesen őszinték vele, mert van egy titkuk.
Bevallom, én arra gondoltam, hogy ennek az egésznek lesz valami paranormális oldala, és hogy a fiúk valami alakváltó klán tagjai lehetnek (ha-ha-ha, most már én is csak röhögök ezen, de azért remélem, hogy a későbbiekben nem lesz mégis pofára esés), ami magyarázat lett volna tökéletességükre, erős védelmező és állandó fizikai kontaktust kereső ösztöneikre. Na de ez nem valószínű, mivel állítólag egy rejtélyes Akadémiáról jöttek, amire felesküdtek és amiről egyelőre még semmit nem lehet tudni azon kívül, hogy valami megmagyarázhatatlan misztikus dolog lengi körül.
Bevallom, én arra gondoltam, hogy ennek az egésznek lesz valami paranormális oldala, és hogy a fiúk valami alakváltó klán tagjai lehetnek (ha-ha-ha, most már én is csak röhögök ezen, de azért remélem, hogy a későbbiekben nem lesz mégis pofára esés), ami magyarázat lett volna tökéletességükre, erős védelmező és állandó fizikai kontaktust kereső ösztöneikre. Na de ez nem valószínű, mivel állítólag egy rejtélyes Akadémiáról jöttek, amire felesküdtek és amiről egyelőre még semmit nem lehet tudni azon kívül, hogy valami megmagyarázhatatlan misztikus dolog lengi körül.
Na kérem
szépen, ez lenne a történet rövidített változata, amiből szerintem ennyi is
bőven elég ahhoz, hogy lássuk, mennyire a valóságtól elrugaszkodott történetről
és szereplőkről – a párbeszédekről már nem is beszélve - van szó. Hét szexi - plusz
a könyv végén beúszó szintén két modell kaliberű tanárral együtt már kilenc! - pasi, aki mindegyike, ismétlem mindegyike, ahogy meglátja a szociálisan kész csődtömeg Sanget, rögtön
rákattan és viszont.
A könyv egyébként elég rövid, bő 200 oldal, amit szinte egy nap alatt ki lehet olvasni. Több helyen is olvastam, hogy ez a kötet csak egy amolyan felvezető könyvecske, hiszen sok minden nem történik benne, csak a szereplőket ismerhetjük meg. Akik közül – és itt most természetesen a fiúkra gondolok – nem is tudtam kedvencet választani, mert olyan sokan voltak, hogy a fene sem tudott eligazodni közöttük. Sang karaktere pedig annyira szánalmas és szerencsétlen volt, hogy ahh… ne is beszéljünk tóla.
DE…
… mert
mindig van valahol egy de. Hiába morogtam és puffogtam magamban folyamatosan olvasás közben,
és hiába éreztem az összes szereplőt és magát a sztorit is teljességgel hihetetlennek,
abszurdnak és óóó, igen, szemtelenül rózsaszínnek, mégis volt benne valami, ami elszórakoztatott
és ami miatt az első betűtől az utolsóig nagyon élveztem. Szóval nem igazán tudom hova tenni ezt az egészet, de úgy érzem, hogy az annyira rossz, hogy az már jó kategóriát teljes mértékben kimeríti. Egy igazi gyöngyszem a guilty pleasure könyvek palettáján. Számomra legalábbis.
 |
| Csak hogy legyen miből mazsolázni. |
Sorozat: The Ghost Bird
Fordította: Iváncsics Irma
Oldalszám: 240
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése