L. J. Ross: A Szent sziget (Ryan főfelügyelő 1.)
Ryan
főfelügyelő rendőrségi nyomozó épp a Szent szigeten tölti kényszerszabadságát,
amikor karácsony előtt néhány nappal a sziget középkori kolostorának romjai
között egy fiatal lány rituálisan meggyilkolt holtestére bukkan az egyik helyi
lakos. Ryan ismét munkába áll, segítségül pedig megkapja a régi jól
összeszokott kis csapatát, és pluszban egy új tagot, Dr. Anna Taylort, aki
polgári szaktanácsadóként vesz részt a nyomozásban. Anna nemcsak a pogány
rituálék elismert szakértője, de mivel a szigeten nőtt fel, széles helyismerettel is rendelkezik. Így hát, amikor a szülőhelyétől szabadulni akaró Anna visszatér a szigetre, Ryannel
együtt közösen próbálják utolérni az orruk előtt rejtőző gyilkost, annál is
inkább, mivel az idő fogy, a hullák száma pedig csak egyre nő. Az áldozatok
különbözőek, a gyilkos módszerei pedig változatosak, látszólag véletlenszerűek,
de mégis úgy tűnik, hogy valamilyen pogány szimbólumhoz köthető.
Nagyon jól esett nekem most ez a hangulatos, modern rejtélyekkel, rituális gyilkosságokkal és egy kis romantikával fűtött izgalmas történet. Úgy éreztem magam
olvasás közben, mintha valami jó kis krimisorozatot néztem volna a tévében.
Tudjátok olyat, amiben a saját démonjaival küzdő főszereplő pasas egy magas és jóképű nyomozó, kinek személyisége bár kicsit ellentmondásos és kifürkészhetetlen,
de mindenképp rátermett és elhivatott a munkája iránt.
Maga a
helyszín nem mindennapi: ősi mítoszokkal és legendákkal teli, rendkívül
hangulatos és különleges hely; a Szent sziget, ami egyébként valóban
létezik, és mint kiderült tökéletes hátteret biztosít az író által megálmodott
rejtélyes gyilkosságoknak. A sziget történelme több ezer éves múltra tekint
vissza, az ott élő közösség pedig annyira kicsi és zárt, hogy mindenki tud
mindenkiről mindent. Ráadásul a dagály is naponta kétszer választja el a
szigetet a szárazföldtől, amivel csak egyetlen keskeny töltésút köti össze, szóval
tényleg különleges helyről van szó.

Meg aztán ott volt Ryan jól összeszokott nyomozó csapata is, aminek minden tagja
különböző, ám rendkívül szerethető figura volt. Én legalábbis nagyon élveztem a
barátságos humort közöttük, és szívmelengető volt látni a hűségüket, amit a
főnökük, Ryan iránt tanúsítottak. A történetből kiderült, hogy ők már régóta
együtt dolgoznak, úgyhogy nyilvánvaló volt a közöttük lévő erős kapcsolat. Anna
még új volt a csapatban, Ryan és a közte lévő vonzerő elkerülhetetlen volt,
annak végső következménye pedig kiszámítható. Ám ez nem okozott problémát, mert
tetszett a közöttük lévő feszültség, és hogy Ryan, amikor csak tudta hergelte
Annát. Amit kicsit sajnáltam, hogy az én ízlésemhez képest túl gyorsan estek
egymás karjaiba, arról már nem is beszélve, hogy pár nap ismeretség után Ryant
olyan erős féltékenység gyötörte, hogy az számomra már abszolút hihetetlen volt.
Na de
térjünk vissza a nyomozásra. Ryan jó nyomozó volt, mindenkit és mindent
ösztönösen megfigyelt, féltette a beosztottjait és felelősséget érzett irántuk.
Volt néhány olyan fordulat a történetben, amire egyáltalán nem számítottam, és
volt olyan is, amit hamar kitaláltam, de furcsa mód, ami igazán zavart az
egészben, az a pogány „szakértő” mellőzése volt - és most itt újra
visszakanyarodunk Annához -, aki valójában nem nyújtott akkora segítséget
Ryannek, hogy abból rögtön megértsük mi is zajlik igazából a szigeten. Pedig én
azt hittem, hogy Anna szaktudása lesz a kulcsa mindennek, hogy segítségével
több információt kapunk majd a pogány szertartások elemeiről és szimbólumairól,
a szigeten lévő "titkos kör" történetéről és követőinek hitéről, de sajnos
ez nem így történt. Sőt, egy idő után már az is megfordult a fejemben, hogy Anna csak azért került a szigetre, hogy Ryannek legyen kiért aggódnia, amire aztán
úgy a könyv felétől természetesen sor is került.
Ám ne
tévesszen meg senkit a morgolódásom, mert összességében nagyon élveztem a könyvet. Pillanatok alatt elvesztem a sztoriban, aminek egyébként végig
sikerült fenntartani az érdeklődésemet. Az
utolsó oldalak pedig, - ahhh, basszus – mindenért kárpótoltak.
Ui.: A sorozat külföldön már a 11. résznél tart, és ahogy látom mindegyik rész csak egyre jobb lesz. Remélem folytatni fogja nálunk is a kiadó. Én mindenképp vevő lennék rá.
Kiadó: Gabo
Sorozat: DCI Ryan Mysteries
Eredeti cím: Holy Island
Fordította: Sóvágó Katalin
Oldalszám: 424
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése