Érdekes mód én a könyv elején azt hittem, hogy Jenny nagyobb hangsúlyt fog majd kapni, és hogy az ő családját és halálának okát vesszük majd jobban górcső alá Penny szemén keresztül, de ez nem így volt. Mert a Penny-vel történt eseményeket követhettük nyomon, az ő fejlődésének, házasságának és a gyermekeivel való kapcsolatának, illetve a munkahelyén való megfelelési kényszerének felismeréséről és leküzdéséről szólt ez a történet. Penny folyamatosan azon aggódott, hogy jó feleség, anya és barát tud-e lenni mások számára, melynek hatására szinte megfulladt a saját életében. A rengeteg aggódás és a ránehezedő teher alatt teljesen elfelejtett önmaga lenni és egyszerűen, élni.
Azt mondják, a nők közötti barátság sokkal erősebb, mint a férfiaké. Ezt egyébként én is így gondolom, persze vannak kivételek, de mivel a nőket jobban áthatják az érzelmeik, ezért is lehet szerintem igaz ez az állítás. Ebben a könyvben Jenny és Penny olyan közel álltak egymáshoz, hogy még a férjük is elismerte, hogy nem ismerhetik olyan jól saját párjukat, mint ezek a nők. Jenny halála azonban mégis rengeteg titkot rejtett, amiről Pennynek fogalma sem volt, és ez egyfajta katalizátorként hatott a számára. Ennek hatására kezdte kritikusabb szemmel nézni a házasságát és a családban elfoglalt szerepét. És ez volt az oka annak is, hogy a csendes megalkuvás helyett inkább az őszinteséget választotta és nyíltan szembenézett a házasságát terhelő problémákkal.Bátor döntés volt elhatározniuk a férjével együtt, hogy ezentúl mindig őszinték lesznek egymással. Mert bár az őszinteség szép dolog, de valljuk be, nem biztos, hogy mindig jó ötlet, hiszen a valóságban lehet, hogy az őszinteség csak még több problémát okoz, mint amennyit megold. Főleg, ha az ember kissé túl őszinte kezd lenni a körülötte lévő emberekkel. A könyvet olvasva végig azon gondolkodtam, hogy vajon Sanjay és Penny rendbe tudják majd hozni a házasságukat? Vajon egy jó házasságot tényleg az egymás iránti őszinteség, tisztelet és bizalom határoz meg?
Azt mondják, a nők közötti barátság sokkal erősebb, mint a férfiaké. Ezt egyébként én is így gondolom, persze vannak kivételek, de mivel a nőket jobban áthatják az érzelmeik, ezért is lehet szerintem igaz ez az állítás. Ebben a könyvben Jenny és Penny olyan közel álltak egymáshoz, hogy még a férjük is elismerte, hogy nem ismerhetik olyan jól saját párjukat, mint ezek a nők. Jenny halála azonban mégis rengeteg titkot rejtett, amiről Pennynek fogalma sem volt, és ez egyfajta katalizátorként hatott a számára. Ennek hatására kezdte kritikusabb szemmel nézni a házasságát és a családban elfoglalt szerepét. És ez volt az oka annak is, hogy a csendes megalkuvás helyett inkább az őszinteséget választotta és nyíltan szembenézett a házasságát terhelő problémákkal.Bátor döntés volt elhatározniuk a férjével együtt, hogy ezentúl mindig őszinték lesznek egymással. Mert bár az őszinteség szép dolog, de valljuk be, nem biztos, hogy mindig jó ötlet, hiszen a valóságban lehet, hogy az őszinteség csak még több problémát okoz, mint amennyit megold. Főleg, ha az ember kissé túl őszinte kezd lenni a körülötte lévő emberekkel. A könyvet olvasva végig azon gondolkodtam, hogy vajon Sanjay és Penny rendbe tudják majd hozni a házasságukat? Vajon egy jó házasságot tényleg az egymás iránti őszinteség, tisztelet és bizalom határoz meg?
„Jennynek igaza volt. Nem voltam boldog a munkahelyemen, és a házasságom sem segített túl sok helyzeten. Stevie és Miles igazi örömforrás voltak - elméletben legalábbis mindig, és az idő túlnyomó részében gyakorlatban is -, de a gyerekek nem tudnak minden űrt betölteni.”
Kiadó: I.P.C.
Eredeti cím:I'm Fine and Neither Are You
Fordította: Hulse Alexandra Nikoletta
Oldalszám:316
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése