Rita Falk: Szilváspite-összeesküvés (Franz Eberhofer 6.)

Ezen a nyáron két Franz Eberhofer történetet is olvashattam - a kiadó az idén meglepő mód két részt is megjelentetett – aminek én csak örülni tudtam, hiszen imádom ezt a sorozatot. Tökéletes kikapcsolódás ez számomra, amin szinte egy nap alatt végig lehet száguldani. Aki ismeri a sorozatot az tudja, hogy itt aztán nem lehet semmit komolyan venni. Az, hogy a fülszöveg egy izgalmas és véres krimit ígér, az nem jelent semmit - Rita Falknál legalábbis semmiképp -, merthogy bár kapunk egy kis izgalmat, meg nyomozást, de mindezekhez sok-sok humor is társul, a fő hangsúly pedig Franzon és az ő magánéletén van, na és persze azon a kis vidéki falu sajátos közösségén, ahol e testestül-lelkestül bajor zsaru él.

A történetről röviden annyit, hogy amikor Franz barátja és egykori kollégája, Rudi Birkenberger erkélyén egy lakkozott körmű női kisujjat csőrében tartó szemtelen varjú jelenik meg, kissé ideges lesz. Rögtön felhívja Franzot, hogy segítsen az ujjhoz tartozó testet is megtalálni, de Franz-nak nem sok kedve van nyomozni, mivel elég stresszes mostanában az élete. Volt barátnőjéről, Susiról nem sok mindent tud, csak annyit, hogy állapotát és tartózkodási helyét nagy titok övezik, ráadásul hőn szeretett kis falucskájában, Niderkalatenkirchenben tervezett szálloda építése körül is zavargások vannak, mely szintén jelentősen megnehezíti napjait. Rudit persze mindez nem állítja meg, és kitartó nyomozásának hála hamarosan megtalálja az ujjhoz tartozó holttestet, aztán még egyet, és még egyet. A áldozatok mindegyike olyan fiatal ázsiai nők, akik mindannyian dirndlit viseltek, s mindannyian München hatalmas népünnepélye, az Oktoberfest idején vesztették életüket – hmmmm…. úgy tűnik, egy sorozatgyilkossal van dolguk.

Mit is mondhatnék, egy újabb remek résszel lettem gazdagabb, mely után Franzot és Rudit már tényleg nem tudnám elképzelni egymás nélkül. Olyanok ők együtt, mint egy idős házaspár, és ez nagyon jól áll nekik. A gyilkosságok most is elég kegyetlenek és véresek voltak, ám a bűntény felgöngyölítése és a gyilkos kézre kerítése most viszont mintha sokkal professzionálisabbnak – már ha lehet ezt a szót Franz-cal együtt említeni – éreztem. Nem mintha Franz sajátos vizsgálati és kikérdezési módszerei újra és újra ne lettek volna képesek lenyűgözni, csak most mintha valahogy az események alakulásába kevesebbszer szóltak volna közbe a véletlenek. Mondjuk azon kicsit meglepődtem, hogy az Eberhofer család nemcsak boldogságban és egyetértésben tud együtt élni, hanem néha komolyabb viták is felütik a fejüket náluk. De persze ez így van rendjén, az lenne a különös, ha ez nem így lenne. Mindenesetre az, ahogy Franz minden nézeteltérés ellenére a Nagyihoz viszonyult, totál ellágyította a szívemet. Franz ebben a részben egyértelműen megmutatta, hogy a durva és macsó stílus mögött a szíve mégis a helyén van. Igen, tudom, elég nyálasan hangzik, de akkor is így van.

Szóval összességében ebben a részben sem csalódtam. A történet felépítése és erőssége még mindig a régi. Végy egy szokatlan, lehetőleg véres gyilkosságot, fűszerezed meg Franz Eberhofer „bájosan” durva modorával, egy kis humorral, egy kis bajor hangulattal és néhány rendkívül furcsa és szokatlan szokásokkal és tulajdonságokkal rendelkező karakterrel - akik a maguk módján persze azért mind-mind szerethető figurák -, és már kész is van a legvidámabb bajor krimi.

 Jó szórakozást hozzá! 

Ui.: A képen saját készítésű echte német morzsás szilvás lepény látható. Tuti biztos, mert a receptet onnan hoztam. :) Egyébként a könyv végén most is olvasható néhány recept, többek között a Nagyi szilvás pitéjének a leírása is, amit úgy látok, hogy az enyémhez hasonlóan szintén morzsás tetejű... csak az enyém finomabb. Bocsi Nagyi.

A sorozat nálunk eddig megjelent részei:

1. Télikrumplimobóc

2. Gőzgombóc Blues

3. Sertésfej al dente

4. Grízgaluska affér

5. Savanyúkáposzta-kóma

Kiadó: Magistra

Sorozat: Franz Eberhofer
Eredeti cím: Zwetschgendatschikomplott
Fordította: Balla Judit
Oldalszám: 280