Rita Falk Télikrumpligombóc című regénye fanyar humorával, német falusi hangulatával,
különleges karaktereivel és fölöttébb szórakoztató helyzetkomikumaival anno nagyon
hamar belopta magát a szívembe. Úgyhogy örömmel kezdtem bele a sorozat folytatásba,
annál is inkább, mivel nagy szükségem volt pár órás könnyed kikapcsolódásra. És
bár ennél a kötetnél már eltűnt az újdonság varázsa, így is tökéletes
szórakozást nyújtott a számomra.
A Gőzgombóc blues immár a Franz Eberhofer sorozat második kötete, mely
története a már jól ismert kis bajor falucskában, Niederkaltenkirhenben
játszódik. Ezúttal Franz kellemes falusi mindennapjait egy újabb bosszantó
esemény zavarja meg, amikor Höpfl iskolaigazgató arról tesz bejelentést, hogy
valaki rikító piros festékkel a háza falára azt írta, hogy „DÖGÖLJ MEG, TE
DISZNÓ!” Mint később kiderült ezt senki nem találta furcsának, mivelhogy Höpfli
nem örvendett túl nagy népszerűségnek a faluban. Amikor azonban a zaklatott igazgató
nemsokára nyomtalanul eltűnik, később pedig darabokra szabdalva bukkan fel
ismét a vasúti sínek között, komolyra fordul az ügy. Franz-nak nehéz dolga van,
mert mindenki öngyilkosságra gyanakszik, ő azonban úgy gondolja, hogy nem
zárható ki a bűncselekmény gyanúja sem, úgyhogy derék bajor rendőrünk ismét
nyomozásba kezd.
Az előző részhez hasonlóan, most sem a krimi volt a regény fő
erőssége, hanem a falusi élet jellegzetes pillanatai, illetve Franz rendkívül
színes és egyre bonyolódó magánéletének alakulása. Ennek okán a bűntény sem volt túl
csavaros, de hát nem is a nyomozás izgalmáért vettem kezembe a könyvet. Őszintén szólva már az első részben teljesen elvarázsoltak Rrita Falk kissé eltúlzott
egyéniségű különleges szereplői. Egyszerűen nem lehet nem szeretni Franz
nagyothalló és kuponokra vadászó nagymamáját - aki nem mellesleg isteni
finomakat tud főzni - és a Beatles-rajongó nagyapját, aki bizony nem veti meg a
füves cigit sem. Még az utálatos nyálas bátyjával való jeleneteket is mindig
nagyon élveztem, kinek családja ebben a részben egy cuki kisbabával bővült,
akinek elbűvölő kisugárzása naná, hogy mindenkit levett a lábáról. És persze
nem tudom szó nélkül hagyni Franz ivócimboráit sem, akikből egy-két pofa sör
után olyan életbölcsességek buggyannak ki, hogy azt nem lehet röhögés nélkül
végigolvasni.
„– Az autók és a nők – mondja később Flötzinger. – Ez a két
dolog a legfontosabb a férfiember életében. És pontosan ez a két dolog az, ami
a legtöbb gondot is okozza.
Bölcs ember ez a Flötzinger.”
A képek a könyvből készült filmből valók. |
Sajnos a kiadónál a sorozat folytatásával kapcsolatban elég nagy a csend, amit irtóra sajnálok. Mindenesetre bízom benne, hogy olvashatok még Franz-ról és az ő lökött családjáról, annál is inkább, mivel külföldön már a 9. részt gyűrik a rajongók.
Értékelés: 4/5
Eredeti cím: Dampfnudelblues
Sorozat: Franz Eberhofer
Oldalszám: 288
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése