Lorraine Heath: Rangon ​aluli menyasszony (Botrány és szenvedély 2.)

Lorraine Heath nevével A havishami ördögfiókák trilógiája kapcsán találkoztam először. Imádtam azt a sorozatot, ezért is vágtam bele ebbe a szériába, aminek az első részétől ugyan nem voltam elájulva, de ez... ez sokkal jobban elbűvölt, mint a sorozat nyitó kötete.

Történetünk főhőse Thorne, akinek herceggé válása óta rengeteg kötelesség és felelősség nehezedik a vállára. Hogy apjának tett ígéretét teljesítse, feleségül veszi Lavinia Kentet, illetve csak venné, ha a hölgy nem szökött volna el közvetlen az esküvő előtt. Thorne természetesen a keresésére indul, ám egy sötét sikátorban egy gonosztevőkből álló banda rátámad, és ha a közelben lévő fogadó tulajdonosa, Gillie Trewlove nem sietett volna időben a segítségére, talán nem is élte volna túl az éjszakát.

Gillie a súlyosan sérült férfit az otthonába viszi, és gondosan ápolja. Még a testvéreinek sem szól egy szót se a történtekről, mert tisztában van vele, ha megtudnák, hogy egy férfi van a lakásába azon nyomban feleségül akarnák adni hozzá. Gillie-nek pedig esze ágában sincs férjhez menni. Egyrészt, mert nem szeretné a függetlenségét elveszíteni. Másrészt pedig, mert soha nem adná át a fogadója tulajdonjogát másnak - tudniillik, ha férjhez menne, akkor a törvény értelmében mindene a férjére szállna - ám Thorne felbukkanása mindent megváltoztat. 

Aki olvasta a sorozat első részét, az biztosan tudja, hogy Gillie-nek négy bátyja és egy lánytestvére van. És míg az előző kötet a hercegi származású Mickről szólt, addig ebben a részben Gillie történetét követhetjük nyomon, akit fivéreihez hasonlóan újszülött korában szintén Ettie Trewlove - egy nyomorúságos körülmények között élő asszony - küszöbén hagytak, aki aztán a tőle telhető legjobb módon próbálta felnevelni őt. Gillie hosszú utat tett meg míg erős és független nő vált belőle, hiszen ebben az időben a társadalom rendkívül kegyetlenül bánt a bűnben született emberekkel. Semmibe vette, lenézte és kizárta őket a köreikből, Lorraine Heath pedig az előző részhez hasonlóan most sem győzte mindezt elégszer hangsúlyozni, úgyhogy a törvénytelen születés témája ebben a részben is szépen ki volt vesézve.  

A szereplők megformálásában szerintem az írónő remek munkát végzett - Gillie karakterét egyszerűen imádtam. Ő egy nagyon szerethető és különleges jellemű hősnőt testesített meg, aki nem csak önmagával, de a sorsával is tökéletesen elégedett volt, és ezt annyira  jó volt olvasni. Küllemét és megjelenését tekintve nem volt szokványos; előnytelen öltözéket magára öltő, magas termetű és furcsán rövid frizurát viselő, mindenféle női praktikát mellőző, okos, kedves, és rendkívül határozott teremtést képzeljetek magatok elé, akinél a kemény külső lágy szívet és egy kissé álmodozó lelket takart, amit én őszintén szerettem benne... meg a sellő és unikornis gyűjteményét, meg ahogy az emberekkel bánt és ahogy a fogadóját vezette. Na és persze azt is nagyra értékeltem, hogy végre egy olyan hősnőről olvashattam, aki egy sikeres üzleti vállalkozást vezetett, megbízható és erős jellemű volt, ugyanakkor gyengéd és mindig segítő kezet tudott nyújtani az arra rászorulóknak…. Áhh, Gillie valóban tökéletes volt.

Persze Thore karaktere is roppant szimpatikus volt számomra, elsősorban a nyitottsága bűvölt el, amivel inkább csodálta Gillie függetlenségét mintsem átkozta volna azt. Meg aztán az is nagyon tetszett, hogy először a lány kedvessége és ereje - na nem a fizikai, bár abban sem szenvedett hiányt, hanem a lelki - érintette meg a szívét, és hogy semmi kapkodás nem volt a kapcsolatukban, hanem szép fokozatosan alakult ki közöttük a szerelem. És végezetül, hogy nem szégyellte beismerni, majd később orvosolni azon hibáját, mely szerint képes lett volna úgy feleségül venni a számára kijelölt menyasszonyt, hogy egy kicsit sem volt hajlandó megismerni őt. 

Egy szó, mint száz, Thore egy rendkívül kedves és vonzó ember volt, ráadásul szemüveges – nem emlékszem, hogy valaha is találkoztam volna szemüveges úriemberrel ebben a műfajban - szóval tényleg egy tökéletes férfi... talán már egy kicsit túl tökéletes is. 

Na de ez legyen a legnagyobb problémám, hiszen összességében nincs okom panaszra, mert egy igazán kedves és olvasmányos történetet kaptam. Kicsit hamupipőkéset és... nos bevallom, számomra a valóságtól igencsak elrugaszkodottat, mivelhogy totál valószerűtlennek tartom, hogy egy dús gazdag herceg és egy fogadó tulajdonosa - ha már csak a társadalmi előítéleteket és családi elvárásokat nézzük - boldogan éljenek, míg meg nem halnak. Ám mivel nehezen viselem, ha egy romantikus történet nem happy enddel végződik, így minden fenntartásomat félre téve inkább élvezettel merülök el egy olyan álomvilágban, ahol a szerelem, valóban mindent legyőz, mint a kiábrándító valóságban.
   

A sorozat eddig nálunk megjelent részei:

1. Botrány és szenvedély

2. Rangon aluli menyasszony

3. Egy ágyban a csábítóval

Kiadó: Vinton Kiadó
Eredeti cím: When a Duke Loves a Woman
Sorozat: Botrány és szenvedély
Fordította: Harcsa Henrietta
Oldalszám: 416