Emily Brightwell: Mrs. Jeffries főzni kezd (Mrs. Jeffries 7.)
Már alig
vártam, hogy újra olvashassak Witherspoon felügyelőről és annak furfangos
házvezetőnőjéről Mrs. Jeffriesről. Az előző két rész roppant kellemes
olvasmányélményt nyújtott számomra, nagyon megszerettem a sorozat hangulatát és
sokszínű szereplőit - igen, még azt a lüke Withersoon felügyelőt is -, úgyhogy
ebben a részben már régi ismerősként üdvözölhettem újra a ház összes
alkalmazottját, akik ügyes csapatmunkával ismét eredményesen göngyölítették fel
a bűntény fonalát. A felügyelő pedig… áhhh, ő még mindig a házvezetőnője
irányítására és alkalmazottai segítségére szorul, akik természetesen örömmel
segítenek is neki. S mindezt úgy, hogy a felügyelőnek még mindig fogalma sincs
arról, hogy micsoda háttérmunka folyik a konyhában, amíg ő arra vár, hogy valami
isteni sugallattól vezérelve rájöjjön a bűntény megoldására.
A mostani
esetnél a szomszédban lakó Lady Ruth kér segítséget Mrs. Jeffriestől, aki a legjobb barátnőjét, Minervát szeretné kihúzni a csávából. Minerva egy kedves és ártalmatlan kleptomániás nőszemély, aki szeret mindenféle szép dolgokat eltulajdonítani a
barátaitól, amit aztán pár nap múlva persze visszacsen a helyére. Ám a
legutóbbi bravúrjának sajnos szemtanúja is akadt, Mr. Barett személyében, akiről
mindenki tudja, hogy nem egy kedves ember. Hogy mit tett Barett, amikor
meglátta Minervát akció közben? Nos, elvette tőle a csecsebecsét, csakis azért,
hogy megalázza és kétségek közt tartsa, hogy titkát valóban megőrzi-e.
Ruth persze
meg akarja menteni Minervát a nyilvános szégyentől, ezért fordul Mrs.
Jeffrieshez, aki természetesen a segítségére siet. Smythe rögtön felajánlja,
hogy visszaszerzi Mr. Barett-től az ellopott csecsebecsét, hogy ne tudja tovább
zsarolni vele Minervát, de amikor a hátsó ajtón át bejut a házba - ahova a
felújítás miatti nyüzsgésben csak az nem tud észrevétlenül bemenni, aki nem
akar – Mr. Barett-tet holtan találja a dolgozószobájában. És hipp-hopp, már meg is van a következő
gyilkossági ügy, aminek a végére kell járni.
Emily
Brightwell ismét egy nagyon szórakoztató krimit alkotott, ami nekem újfent rendkívül jól esett. Tökéletesen kikapcsolt és segített kicsit elfelejtkezni a kisebb-nagyobb gondjaimról, ami egy-egy nehéz nap után hihetetlenül jól tud
ám esni az embernek. Meg aztán egyébként is nagyon szeretem ezt a sorozatot; a különleges és szerethető szereplői, a viktoriánus kori hangulata, és nem utolsósorban a könnyed humora miatt.
A mostani
ügy egyébként elég csavarosra sikerült, mivelhogy az áldozatot szinte egész London
holtan akarta látni, és ez bizony nem kicsit nehezítette meg Mrs. Jeffriesék
feladatát. Hiszen ennek fényében Mr. Barett ismeretségi köréből szinte bárki
lehetett a gyilkos. Úgyhogy a tettes kilétének felderítése elég érdekes volt
ahhoz, hogy folyamatosan fenntartsa az érdeklődésemet és végig csak találgatni tudjam,
hogy vajon ki lehetett az elkövető.
Meg aztán az előző részekhez hasonlóan Brightwell most
is sok szereplőt mozgatott meg, ami még érdekesebbé tette a sztorit. Szerencsére a könyv elején lévő listának köszönhetően elég hamar memorizálni lehetett a neveket, úgyhogy mint korábban, most is gyorsan képbe tudtam kerülni velük kapcsolatban. És bár a kötet – a többihez hasonlóan - önállóan is
olvasható, én azért mégis éreztem némi hiányosságot az előző részek kihagyása
miatt.
És ah, a
történet mostani humorforrását nem is említettem még, amit a szakácsnő, illetve annak távolléte
okozott. Mert mint kiderült, a házban rajta kívül senki nem tudott főzni - próbálkozások
persze voltak, de azokról jobb inkább nem is beszélni -, így mindenki szenvedett
az éhségtől. Üres gyomorral pedig a munka is nehezebben megy, aminek hatása Withersoon felügyelőn érződött a leginkább, bár neki tele hassal is gondjai szoktak lenni a logikus gondolkodással.
Szóvak összességében ismét jól szórakoztam, azt kaptam amit vártam; egy gyorsan olvasható, könnyed kikapcsolódást nyújtó
élvezetes krimit, amit a műfaj kedvelői számára csak ajánlani tudok.
Remélem hamar lesz folytatása.
A sorozat nálunk eddig megjelent részei:
1. Mrs. Jeffries és a halott orvos
5. Mrs. Jeffries és a gyilkos bál
Kiadó: Lettero
Eredeti cím:Mrs Jeffries Plays The Cook
Fordította: Rudas Tamás
Oldalszám: 280
Szia Szilvi, minden bejegyzésedet olvasom kb két éve. Sokszor innen merítek ötlete ha elfogyott az olvasnivalóm. :) Egy kérdésem van mindenkihez aki a könyvek rabja, hova teszitek őket? Mert lassan szétpukkad a ház és még nincs megoldásom erre a problémára. :)
VálaszTörlésKata voltam, bocsánat ezt kifejeltettem. :)
VálaszTörlésSzia Kata, tök jól esett, amit írtál, és nagyon örülök, ha tudtam olyan könyvet ajánlani, ami felkeltette az érdeklődésedet. Remélem nem okozott csalódást. :)
TörlésÉs hát a könyvek tárolása nekem is egyre nagyobb problémát okoz. Rengeteg könyvespolcom van, persze már azok is mind tele vannak, úgyhogy most már az ágyam mellé halmozom őket kisebb-nagyobb tornyokba…. meg ahol éppen elfér. :D Szerencsére a férjem elég jól tolerálja ezt a már-már beteges gyűjtögető hajlamomat. 😊
Egyébként szerintem a legjobb megoldás megválni azoktól a könyvektől, amik nem hagytak mély nyomot bennünk, persze könnyű ezt mondani. Én például nagyon kevés könyvet cserél/adok el, mert mindig az jut az eszembe, hogy a gyerekeimnek milyen jók lesznek majd később, úgyhogy többnyire minden marad a régiben. :)))
Jó pár könyvem azután kerül(t) megvásárlásra hogy olvasom a blogodat és megpróbálok ráérezni hogy nekem bejön-e az adott könyv vagy nem. :) Olyan könnyeden és jól írsz hogy nekem kikapcsolódás itt olvasgatni, persze a többiek hozzászólásait is. :)
TörlésHáát, a könyvek tárolása nekem nagyon komoly dilemmám. Van olyan, amitől nem rossz megválni, de legtöbbjüket imádom, úgy érzem fontos pillanatai könyvekben élt életemnek és csimpaszkodom a kötetbe. :) Szóval továbbra is keresem a megoldást és nyitott vagyok a ti megoldásaitokra is. Kata
Most komolyan az 1., 5. és 7. részt adták ki magyarul? :O Még akkor is, ha elvileg önálló, akkor is furcsa.
VálaszTörlésIgen, sajnos így van. De én most már kezdek beletörődni, hogy nem lesz lefordítva a teljes sorozat, pedig én tuti vevő lettem volna rá. Persze így is olvasni fogom őket, de azért na. Mégiscsak jobb lett volna szép sorban haladni velük. Nagyon kíváncsi vagyok melyik lesz a következő. :)
TörlésÉs vajon mi lehet ennek a furcsa döntésnek az oka?
TörlésHát erre a titokra még én sem jöttem rá. :D
TörlésHa tudja valaki ne tartsa magában!
Pláne azért gáz, mert az elõzõ rész végén volt egy lebegtett információ Smythe-rõl, az egyik mellékszereplõrõl, az vajon most kiderült?!
VálaszTörlésIgen, ebben a részben még több érdekes infó derült ki Smythe-rõl. Persze még így is elég homályos maradt a kép róla. :)
Törlés