Februári szerzemények

Hogy februárban mi történt velem, már nem nagyon emlékszem. Mondjuk a padlástér festésével járó macera és felfordulás kicsit beégett az agyamba, de szerintem, ha végre sikerül mindent szépen kitakarítanom és helyre tennem, akkor öt év múlva talán újra bevállalok egyet. Egyébként úgy érzem, hogy hihetetlen gyorsan pörögnek a napok. Rengeteget dolgozom és a gyerekek is sok időmet és energiámat elveszik, amit nem panaszként írok, mert 10 év múlva – mit 10! – lehet már 5 év múlva visszasírom ezeket a napokat, szóval jó ez így ahogy van, teszem a dolgom és próbálok mindenhol helytállni.

Olvasás terén ebben a hónapban is elég gyengén muzsikáltam. Ha jól számolom – mert ehhez aztán tényleg nem kell nagy matematikai tehetség – összesen két könyvet sikerült elolvasnom, melyek közül az egyik értékelése (Kendra Elliott Kegyes halál), számomra is meglepő mód, már fel is került a blogra, a másikról pedig - ami Lorraine Heath Botrány és szenvedélye volt – reményeim szerint pár nap múlva szintén olvasható lesz egy pár soros szösszenet. Egyébként mindkét könyv remek választás volt részemről, hatásos kezelésnek bizonyult megtépázott idegrendszerem megnyugtatására.

A februári hónapot 7 könyvvel zártam, szóval igazából nem sokat változott a helyzet az előző hónaphoz képest. Az a +1 könyv ide vagy oda, már tényleg nem oszt, nem szoroz- szerintem legalábbis. A férjem persze már egészen másként gondolkodik erről. Természetesen mint mindig, most is mindegyik kötetnek irtózatosan örültem - és a következőkkel könyvmoly társaimnak szerintem biztosan nem mondok újat -, de amikor meghozta őket a futár, és kibontottam, és megtapogattam és megszaglásztam mindegyiket, tényleg jobb kedvre derültem, és még a nap is kisütött. :) 

Ó, igen. Az élet apró örömei.

És íme egy kupacban a februári újoncok.

A süteményt a lányom (12 éves) sütötte. Sárgarépás muffin citromos-mascarpone krémmel. Isteni finom volt.