A történet két intellektuális fiatalról, Dashról és Lilyről
szól, akik nemrég szembesültek azzal, hogy a szüleik nélkül kell tölteniük a
karácsonyt. És míg Dash utálja ezt az ünnepet, addig Lily minden nyűgjével és
szépségével együtt imádja.
A regény előrehaladtával Lily és Dash elgondolkodik azon,
hogy vajon kompatibilisek lennének-e egymással, ha személyesen is
találkoznának? És hogy vajon elég-e a szerelemhez, ha két idegen egy füzet
lapjain levelezget egymással?
Igaz, hogy a karácsonyon már régen túl vagyunk, és már az új
év is elkezdődött, de esik a hó ezerrel, és még mindig tél van. Lehet hóembert
építeni, meg jó nagyokat hógolyózni, úgyhogy ha évszaknak megfelelő olvasmányra
vágyunk, akkor a Kihívások könyve akár még jó választás is lehet. Ezt gondolva
vettem én is a kezembe a könyvet, meg mert az idei vcs listások egyike volt,
meg mert azt reméltem, hogy ez egy tökre nekem való rendkívül hangulatos
olvasmány lesz, de mint időközben kiderült, annyira azért mégsem tudott elvarázsolni.
A könyv történetét a főszereplők szemszögén keresztül
ismerhetjük meg, melynek én roppant mód örültem, hiszen odavagyok a váltott
nézőpontos elbeszélésekért. Dash és Lily karakterével kapcsolatban azonban elég
vegyes érzéseim voltak, merthogy míg Dasht a fárasztóan hosszas filozofálásai
és bölcs gondolatai miatt kissé koravénnek, addig Lilyt a 16 éve ellenére
meglehetősen gyerekesnek éreztem. Meg aztán a könyv humorával sem voltam
teljes mértékben kibékülve, merthogy voltak részek - például a télapót
letaperolós jelenet - amit gondolom a szerzők viccesnek akartak szánni, de én
inkább zavarba ejtőnek éreztem, mintsem humorosnak. Meg ott volt az a rész is,
amikor Dash odaköszönt valakinek, akiről tudta, hogy nem zsidó, hogy boldog Hanukát, csak azért, hogy lássa, hogyan reagál. Nos lehet,
hogy öreg vagyok én már az ilyen csínytevésekhez, de ezt évekkel korábban is
ugyanúgy tiszteletlenségnek tartottam volna, mint most. A Fekete és Fehér
vezetéknevű rendőrős poént pedig – melyben a Fehér rendőr fekete, a Fekete nevű
rendőr pedig fehér bőrszínű volt – kissé rasszistának. Persze lehet, hogy csak
én reagálom túl a dolgokat, és ezeken túllépve egyszerűen csak élveznem kéne a
könyv eredetiségét - melyet több-kevesebb sikerrel végül is sikerült -
mindenesetre tény, hogy voltak olyan helyzetek, melyeken ahelyett, hogy jókat
nevettem volna csak nagyokat pislogtam. De rendben van. Legyen így. Nem olyan
nagy probléma ez, hiszen ahogy látom a szereplők és velük együtt a szerzők is
kissé különcök és szeretnek másokat zavarba ejteni - velem meg aztán igazán
emberükre találtak. Úgyhogy inkább egy lépést hátra lépek és onnan nézve az
egészet azt mondom, hogy na jah! Nincs bájosabb dolog egy névtelen
románcnál, két tizenéves között karácsony idején Manhattan utcáin.
Szóval összességében aranyos és kedves történet volt ez, bár
az elején kellett egy kis idő, míg ráhangolódtam és képbe kerültem azzal
kapcsolatban, hogy most akkor ki kicsoda és kinek a családjához tartozik. Hogy
ki kinek a barátja és nem utolsósorban milyen a szexuális identitása. Na, de
miután ezen túljutottam, egész jól alakultak a dolgok. Tetszett a könyv stílusa
és a klasszikus fiú-lány koncepció, amit mi tagadás, igazán eredeti
csomagolásban adtak át nekünk a szerzők. Úgyhogy a kezdeti nehézsége ellenére a
végére mégiscsak megszerettem a könyvet - mondjuk annyira azért nem, hogy a
következő részre is kíváncsi legyek, de egynek mindenképp elment.
Értékelés: 3.5/5
Eredeti cím: Dash and Lily’s Book of Dares
Sorozat: Dash és Lily
Oldalszám: 280
Annyira uncsi ez a " fiú nem szereti a karácsonyt", és a lány megmutatja neki, hogy DE MÉGIIISS! Mondom ezt úgy, hogy én is ilyesmit írtam a karácsonyi skótos kis történetemben, na de hát akkor is :D.
VálaszTörlés( Ők legalább felnőttek voltak! ) Szóval mivel ezt a témakört én ilyen formán már kiéltem magamban, ezért nem vettem meg ezt a könyvet.
Most megerősítettél, hogy ne akarjam olvasni továbbra sem.
Senkit nem szeretnék lebeszélni a könyvekről, mert hát ugye nem vagyunk egyformák. Kinek a pap, kinek a papné….. mindenesetre ismerve téged bátorkodom kijelenteni, hogy valóban nem sokat veszítenél azzal, ha kihagynád. :)
TörlésEgyébként a te skótos történeted sokkal hangulatosabb, romantikusabb és bájosabb volt.
Mehehe :)))!
VálaszTörlésViszont én sem szeretnék lebeszélni senkit róla, mert egy barátnőm gimis lánya például imádta. Szóval tényleg, hajrá! Karácsony imádók, meg fiatalok.