2021/10/17

, , , ,

Riley Sager: Várj, ​amíg sötét lesz

Riley Sager neve nem ismeretlen számomra. Annak idején a Zárj minden ajtót! c. könyve nálam nagyon betalált, ezért is voltam kíváncsi erre a történetére is, amiben szintén nem csalódtam, de az előző könyve, bevallom, egy kicsivel mégis jobban tetszett.

Maggie egész életében arra törekedett, hogy válaszokat kapjon szüleitől. Olyan válaszokat, melyek középpontjában egy régi, és a környék lakói szerint kísértet lakta ház állt, a Beléndek-villa. Ugyanis kiskorában ebbe a házba költözött a családjával együtt, ahonnan aztán alig három hét leforgása alatt kénytelenek voltak az éjszaka kellős közepén elmenekülni. 

Maggie édesapja később könyvet írt a házban átélt kalandról a Horrorház – igaz történet címmel, ami szenzációs világsiker lett: tele túlvilági szellemekkel és megmagyarázhatatlan eseményekkel. Ám Maggie sosem hitt el egy szót se belőle. Így amikor megörökli a Beléndek-villát, habozás nélkül visszatér oda, hogy kiderítse mi kényszerítette a családját annyi évvel ezelőtt a ház elhagyására.
A történetet két nézőpontból követhetjük nyomon. Az egyik a Maggie édesapja által írt könyv fejezetein keresztül, a másik pedig Maggie szemszögén át, amikor visszaköltözik a házba és rájön, hogy az apja általa írt történet talán nem is kitaláció, hanem tényleg megtörtént sok-sok évvel ezelőtt. Annál is inkább, mivel a házba való beköltözése után olyan furcsa dolgokra lesz figyelmes, amik tényleg nem zárják ki annak tényét, hogy valóban kísértetek járnak a Beléndek- villában, akik aztán az ott élők életére törnek.

Ez a kettős narratíva szerintem remek választás volt az író részéről, annál is inkább, mivel egyik elbeszélőnek sem lehetett igazán hinni. Én legalábbis folyamatosan megkérdőjeleztem Maggie emlékeit a múlttal kapcsolatban, hiszen annyira kicsi volt még akkor, és annyi mindent másképp látott, mint a felnőttek. És az apja történetével kapcsolatban is mindvégig fenntartásaim voltak, és nem tudtam, hogy mennyit hihetek el az által írt dolgokból, tehát abszolút nem lehetett tudni, hogy ki mond igazat? Ki hazudik? És ha hazudik, akkor vajon miért?

Ennek köszönhetően a könyv irtó izgalmas volt és folyamatosan feszültségben tartott. A horrorelemeknek hála pedig végig borzongtam az elejétől a végéig. Mivel főleg éjszakánként olvastam, így éjszakánként elég nyugtalanul aludtam és minden olyan zajtól, amit a házunk adott ki magából (a vízmelegítő bojler bekapcsolásától kezdve a tetőgerendák ropogásáig) tényleg mindentől frászt kaptam.
A könyv igazi főszereplője egyébként szerintem maga a ház, a Beléndek-villa volt, illetve annak szörnyű múltja. Itt is a Zárj minden ajtót!-hoz hasonlóan irtó hangulatosan és aprólékosan mutatta be a szerző a környezetet, a horrorfilmbe illő régi épületet; a végtelen szobák sorát, a magasba nyúló íves ablakokat, a grandiózus méretű lépcsőfeljárót, és a  festményeket a falon, mindezt megfűszerezve az előző tulajdonosok baljós történetével, szóval tényleg remek és erős atmoszférájú volt a könyv ebből a szempontból.

Ami kicsit bosszantott benne, hogy a szerző a rejtély egy kulcsfontosságú eleménél félrevezette az olvasót.  A könyv elején azt írta, hogy a házban lévő festmény az előző tulajdonos lányáról nagyon "részletgazdag" és szépen kidolgozott, olyannyira, hogy 
még azt is észrevette Maggie rajta, hogy a lány ölében ülő nyúlnak is "külön-külön megfestett szőrszálai voltak", amihez ugye elég közelről kellett megvizsgálnia a képet, hogy mindezt lássa. Aztán a könyv végén már azt írta „a nyúl kicsit másként volt megfestve, mint a kép többi része. Nem volt olyan részletes, mintha egy másik festő munkája lett volna.” … „A nyúl nem ugyanazokkal a részletes vonásokkal volt ábrázolva”. És én ettől az apró ellentmondástól kissé becsapva éreztem magam, ami aztán rossz szájízt hagyott maga után. Annál is inkább, mivel már a legelején lehetett érezni, hogy a kép jelentőséggel bír majd, a rejtély szempontjából.

Ettől eltekintve persze nagyon jól szórakoztam, igazán hátborzongató volt olvasni a könyvet, úgyhogy aki szereti a szellemtörténeteket és a kísértetjárta házakról szóló izgalmas regényeket, annak mindenképp ajánlom.


Kiadó: Lettero
Eredeti cím: Home Before Dark
Fordította: Sajó Tamás
Oldalszám: 464

1 megjegyzés:

  1. Beléndek-villa, micsoda név! Eddig is érdekelt ez a könyv, de most már nagyon!! :)

    VálaszTörlés