Ted Severson
egy repülőtér bárjában találkozik először a csinos vörös hajú Lily Kintnerel.
Miközben pár szót váltanak egymással kiderül, hogy ugyanazzal a járattal
utaznak Bostonba, de mivel a gépük késik, így beszélgetésbe elegyednek
egymással. Néhány pohár martini után már sok mindent megtudnak egymásról, talán
többet is, mint kellene. Ted elárulja Lilynek, hogy attól tart, hogy a felesége
megcsalja őt és tréfásan megjegyzi, hogy a legjobb lenne megölni, mire Lily
mintha mi sem lenne természetesebb felajánlja a segítségét.
"Igazság
szerint én úgy vélem, hogy a gyilkosság nem olyan rossz dolog, mint amilyennek
beállítják. Mindenki meghal. Mit számít, ha pár rohadt gyümölcs kicsit korábban
leesik, mint ahogy Isten akarta?”
Igazából jó
kis szórakoztató könyv volt ez a végétől eltekintve, mert az írás stílusa
egyszerű, a történet pedig nagyon gördülékeny volt, és az író is azt az írói
eszközt használta, amit én roppant mód szeretek; nevezetesen, hogy minden
fejezetben egy-egy szereplő szemszögén keresztül ismerhettük meg az eseményeket,
belelátva ezzel a fejükbe, megismerve a gondolataikat és a motivációjukat.
Ráadásul az egyes fejezetekben felváltva jelentek meg a múlt és a jelen
eseményei, mely által magyarázatot kaphattunk a főszál mögött rejlő valódi
okokra.
Nekem a történet
első fele tetszett igazán, ahol Lily gyerekkoráról olvashattunk - ami hedonista
szüleinek hála nem volt épp lánymesébe illő -, meg az első szerelméről és a
szerelemben való csalódásáról. Tetszett Ted története is, a feleségével való
kapcsolata, ami az első években tökéletesen működött, de aztán egyszer csak
minden megváltozott. Szóval a történet zökkenőmentesen haladt szépen előre, Ted
és Lily is egyre közelebb kerültek egymáshoz, és már épp terveket kezdtek
szövögetni Ted feleségének meggyilkolásáról, amikor egyszer csak bimm, egy
másik szociopata is bekerül a képbe, aki bizony elég csúnyán belerondít a
levesükbe.
Tetszett,
ahogy a szerző összekötötte a szereplők sorsát, és hogy még a vége fele is
érkezett új narrátor a könyvbe. Lily jól megrajzolt karakter volt, míg a
többiek - Ted, a gazdag üzletember; Miranda, a hűtlen feleség; és Brad a
könnyen befolyásolható építési vállalkozó továbbra is csak sztereotípiák
maradtak.
Összességében
nem ez volt az év legjobb thrillere mégis, a műfaj kedvelői számára szerintem
megér egy próbát, annál is inkább mivel nem egy hosszú könyvről van szó,
gyorsan lehet vele haladni és ráadásul rendkívül olvastatja is magát. Én
például a legelején teljesen el voltam ájulva tőle, olyan baromi jól indult
minden: a történet tele volt izgalommal és váratlan fordulatokkal, egyik
meglepetés jött a másik után, olyanok, amikre tényleg nem számítottam, de aztán
ahogy egyre előrébb haladtam az eseményekben úgy lettem egyre csalódottabb,
mígnem a végére a lelkesedésem legkisebb szikrája is teljesen tovaszállt.
Sajnos a befejezést kissé érthetetlennek és összecsapottnak éreztem, Lily
döntését pedig abszolút logikátlannak, amit irtó sajnálok, mert nagyon
ígéretesen indult a sztori, de aztán valahol félúton valami nagyon elromlott.
Kár érte.
Kiadó: Geberal Press
Eredeti cím: The Kind Worth Killing
Fordította: Fügedi Tímea
Oldalszám: 276
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése