Aki követi a
sorozatot az bizonyára tudja, hogy ebben a részben derül ki, hogy ki is az a
bizonyos Lady Whistledown, amit persze semmi pénzért nem árulnék el nektek -
mindenki derítse csak ki szépen maga a rejtélyt. Egyébként az írónő sem adja
könnyen az infót, egy-két lehetőséget ugyan felkínál nekünk, melyek között
amellett, hogy nyugodtan mazsolázhatunk még Colin is helyet kap, de a nagy titokra azért majdnem a könyv végéig bizony várni kell.
A történetről röviden annyit, hogy hősnőnk, Penelope Featherington, már 16 éves kora óta őrülten szerelmes
Colin Bridgertonba, aki mindig úgy tekintett húga legjobb barátnőjére, mint egy
szeretni való, de mégiscsak rút kiskacsára. Persze mindig úriemberként
viselkedett vele, eltekintve attól az egyetlen esettől, amikor azt mondta róla
egy barátjának, hogy Penelope Featherington az a lány, akit soha nem venne
feleségül. Sajnos eme meggondolatlan kinyilatkoztatásának véletlenül Penelope
is fültanúja volt, és ez a későbbiekben persze mély nyomot hagyott benne. Aztán
amikor évek múltán Colin egy utazásából hazatérve ismét találkozik Penelopeval,
minden megváltozik. A lány ugyanis nagyon sokat változott, ráadásul előnyére.
És amikor Colin egyre jobban megismeri, rájön, hogy Penelope nem csak rendkívül vicces, és intelligens, hanem egy gyönyörű és kívánatos nővé
cseperedett.
Bár az egész
könyv Lady Whistledown leleplezése körül forog, azért Penelope és Colin
kapcsolata is nagy szerepet kap a történetben. Penelope már régóta szerelmes
Colinba, akinek a figyelmét azonban csak igen lassan sikerül felkeltenie. Ám
ahogy egyre jobban megismerik egymást, nemcsak arra jönnek rá, hogy mennyi
mindent titkoltak el eddig egymás elől, hanem, hogy mennyivel több van a
másikban, mint ahogy azt elsőre gondolták. Szóval sok vita és mosolyfakasztó
heccelődés után hőseink összeházasodnak, ám a fiatal párnak nemcsak a
házasságig, de még utána is különböző bonyodalmakkal kell megküzdeniük.
Imádtam a szereplők közötti párbeszédeket, amik - mint mindig - most is nagyon humorosak és sziporkázóak voltak. A kedvenc részem az volt, amikor Penelope megkéri Colint, hogy csókolja meg - ó, ez annyira édes és romantikus jelenet volt, hogy nem győztem csak sóhajtozni olvasás közben. Szerencsére a karaktereket is igazi hús-vér embereknek éreztem; Penelope egy nagyon reálisan gondolkodó fiatal hölgy volt, aki bár tisztában volt nem túl előnyös külső adottságaival, ennek ellenére mégis magabiztos és elégedett volt önmagával és egy cseppet sem vágyott a felsőbb társasági körökbe, illetve azok elismerésére. Colin viszont épp az ellentéte volt, egy olyan sármos és magabiztosnak tűnő fiatalember, akinek mindene megvolt, ennek ellenére mégsem volt elégedett az életével, hiszen nem voltak céljai és álmai... de csak addig, míg rá nem talál Penelopera.
Szóval ez a
kötet is rendkívül tetszett, egyetlen dolgot sajnálok csak vele kapcsolatban, mégpedig, hogy a következő könyvekben, lelepleződésének hála, sajnos már nem élvezhetjük a titokzatos Lady Whistledown
írásait.
Az eredeti bejegyzés 2011.01.24-én született.
A sorozat kötetei
1.
A herceg és én
2.
vikomt, aki engem szeretett
3.
Tisztességes ajánlat
4.
Mr. Bridgerton csábítása
5.
Sir Philliphnek szeretettel
6.
Rossz kor
8.
Esküvő less
9.
És boldogan éltek
Kiadó: Gabo Kiadó
Sorozat: Bridgertons
Eredeti cím: Romancing Mr. Bridgerton
Fordította: Bozai Ágota
Oldalszám: 426
Mindenki annyira szereti ezt a könysorozatot, és ilyenkor úgy sajnálom, hogy az 1. rész nem nyűgözött le, de mindig elhatározom, hogy kap még egy esélyt. Majd... ;) :D
VálaszTörlésÓ, hát nekem ez a sorozat nagy kedvenc. Olyan jó érzéssel gondolok vissza rá, és annyira szeretem :)
TörlésSajnálom, hogy nem jött be az első rész, de szerintem, ha az nem tetszett, akkor a többi sem fog, mert mindegyik hasonló, szóval lehet kár erőltetni. Mindenesetre annyival azért okosabb lettél, hogy kiderült, a történelem romantika nem biztos, hogy a te műfajod. :D
A romantika egészében nem az én műfajom, de néha azért megpróbálkozom vele. :)
TörlésTulképpen nem volt rossz az 1. rész, nem utáltam, humoros volt, de nem is különösebben tetszett, és ami zavart, hogy még életemben nem olvastam ennyiszer egy könyvben a tompor szót. :D
:D :D :D Jaj, hát ez nagyon jó volt. Nem is emlékszem, hogy sokszor szerepelt volna ez a szó... hmmm.... azt hiszem újra kell ovlasnom. :D
VálaszTörlés