Halloweeni borzongás

Hamarosan itt a halloween, és bár engem ez totál hidegen hagy, mégis azt veszem észre magamon (azon kívül, hogy töklámpásokat faragok a lányommal és boszorkány ujj recepteket keresgélünk a neten), hogy olyan könyvekre és filmekre vágyom, amik megborzongtatnak és finoman szólva is képesek belém fagyasztani a vért. A Dermesztő nyár pedig pont ilyennek tűnt, ezért is esett rá a választásom. Ám, hogy a számításaim bejönnek-e vele kapcsolatban vagy sem, azt még nem tudom, de ha a végére érek, mindenképp mesélek. Addig is úgy gondoltam, összeszedek pár olyan könyvet, amit szívesen olvastam vagy épp olvasnék az ősz ezen szellemjárta, kísértethistóriákért kiáltó időszakában. Ha esetleg valamit kihagytam a sorból, ami feltétlen említésre érdemes, ne tartsátok magatokban.

A zombis könyvekkel kapcsolatban biztos sokaknak vaskos előítéleteik vannak – higgyétek el, nekem sem lételemem a zombulás. De ha például az adott könyv története nem agyatlan (hahaha) vagy pofátlanul egyszerű és hihetetlenül ostoba - ami persze még nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy egyben szórakoztató is legyen -, hanem mondjuk uram bocsá valamilyen drámáról, erkölcsi dilemmáról vagy társadalmi mondanivalóról szól, akkor semmi kifogásom ellene, sőt! M.R. Carey Kiéhezettek című regénye pedig ebbe a kategóriába tartozik.  

                                     M. R. Carey: Kiéhezettek
A ​történet a jövőben játszódik, az emberiség nagy része egy gyorsan terjedő fertőzés áldozatává vált. A fertőzést egy különleges gomba okozza, amely a szervezetbe jutva átveszi az irányítást a gazdatest idegrendszere fölött. A fertőzöttek, a „kiéhezettek" gyorsan elveszítik személyiségüket, emberi mivoltukat, és egészséges emberek húsával táplálkoznak.A egészségesek védett városokba húzódtak vissza, vagy „guberálókká" válnak, azaz veszélyes bandákhoz csapódva próbálják túlélni a helyzetet.Egy jól védett katonai bázison különleges gyerekeket tartanak fogva, egymástól is elzárva. Ők is kiéhezettek, azonban megőrizték emberi tulajdonságaikat sőt, kiemelkedően magas intelligenciával rendelkeznek. A tudósok abban reménykednek, hogy segítségükkel – vagy inkább felhasználásukkal – sikerül megtalálniuk az ellenszert.Egy napon a kiéhezettek és a guberálók megtámadják a bázist, csak keveseknek sikerül megmenekülniük, köztük az egyik legintelligensebb kiéhezett gyerekkel, Melanie-val. A menekülőknek a kiéhezettekkel zsúfolt városokon át kell eljutniuk a biztonságot jelentő védett területre…

Jó érzéssel gondolok vissza erre a könyvre, annak ellenére, hogy horrorról van szó, és hogy - nagyon-nagyon rég - bő hét évvel ezelőtt olvastam. Emlékeszem, kicsit féltem belevágni, mert ez a műfaj nem az én asztalom, de bíztam benne, hogy ifjúsági regény révén nem fogok olvasás közben szívrohamot kapni. Szerencsére a történet annyira volt félelmetes és horrorisztikus, hogy az még épp fogyasztható volt számomra - természetesen akkor, mert időközben az én ingerküszöböm is emelkedett kicsit. Mindenesetre jó kis könyv volt és nagyon hangulatos, szóval tökéletes választás lehet halloweenra.

                                Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna
A 17 éves Cas Lowood szokatlan hivatást választ: halottakat öl.Így tett az apja is, míg el nem pusztította egy kegyetlen kísértet. Cas apja rejtélyes fegyverével, az athaméval együtt a rendkívüli képességet is örökölte, ezért mozgalmas életmódra rendezkedik be boszorkánykodással foglalkozó mamájával és Tybalt, a szellemek jelenlétét megérző macska társaságában. A fiú a helyi mendemondákat és a titokzatos események hírét követve nyomoz az élőkre veszedelmes, vérszomjas és bosszúálló holtak után, hogy ártalmatlanná tegye őket.Így érkeznek meg egy ontariói kisvárosba, Thunder Baybe, ahol a vérbe öltözött Anna szedi áldozatait. Cas azt hiszi, szokványos esettel áll szemben. Csakhogy a több évtizeddel ezelőtt meggyilkolt, hófehér, vérrel pettyezett csipkeruhában kísértő, örökké 16 éves Anna senkinek sem kegyelmez, aki átlépi egykori otthona, a régi, elhagyott és elátkozott ház küszöbét…

Hú, hát ez a könyv óriási para volt számomra. Éjszaka nem is nagyon mertem olvasni, mert totál betojtam tőle. Olyannyira, hogy este még a vécére is alig mertem kimenni, úgyhogy csak erős idegzetűeknek ajánlom.

                        Josh Malerman: Madarak a dobozban
Valami rémisztő dolog garázdálkodik odakint, amire nem szabad ránézni. Egyetlen pillantás elég ahhoz, hogy az ember őrült, kegyetlen gyilkossá váljon. Senki sem tudja, mi az, és honnan jött.A szörnyűséges hírek egyre gyakoribbá válnak. Majd a tévé elsötétül, a rádió elhallgat, és az internet is összeomlik. A telefonok elnémulnak. Az ablakon pedig nem lehet kinézni többé.Mára csak maréknyi túlélő maradt, köztük Malorie két gyermekével, akiket az egyetlen lehetséges módon nevel: a négy fal között. A folyóparti, elhagyatott ház ajtaja zárva, a függönyök behúzva, az ablakokra matracok szögelve.Egyetlen esélyük, hogy elmenekülnek egy másik helyre, ahol talán biztonságban lehetnek. De az előttük álló út elrettentő: harminc kilométer a folyón, egy evezős csónakban bekötött szemmel! Csak Malorie találékonyságára és a gyerekek éles hallására támaszkodhatnak. Egyetlen rossz döntés is végzetessé válhat. És valami követi őket. De vajon ember, állat vagy szörnyeteg?

Ezt a könyvet elsősorban a hangulata, a stílusa és a nyelvezete miatt ajánlom, no meg mert vannak benne zombik, meg szörnyek, meg kísértetek...

                          Edgar Cantero: Kotnyeles kölykök
1977 ​nyara. A Blytoni Nyári Detektívklub megoldotta utolsó ügyét, és leleplezte a ravasz Álmostavi Rémet – valójában egy újabb kincsvadászt, aki rá akarta tenni mocskos kezét a Deboën-ház mélyén rejlő mesés zsákmányra.
És talán meg is úszta volna, ha nincsenek ezek a kotnyeles kölykök.
1990. A tinidetektívek már mind felnőttek, és nem találkoztak egymással sorsdöntő, 1977-es utolsó ügyük óta. Andy, a fiús lány huszonöt éves és a törvény elől menekül, mivel legalább két államban körözik. Kerri, a hajdani zsenipalánta és reménybeli biológus New Yorkban pultos, és komoly alkoholproblémákkal küzd. De legalább ott van vele Tim, a vehemens vizsla, aki a csapat eredeti kutyatagjának leszármazottja. A horrorrajongó Nate az elmúlt tizenhárom évet különböző pszichiátriákon töltötte, jelenleg a massachusettsi Arkham városában található elmegyógyintézet vendégszeretetét élvezi. Barátai közül csak Peterrel, a jóképű nagymenőből lett filmsztárral tartja a kapcsolatot. Ami rendjén is volna, csakhogy Peter már évek óta halott.Eljött az idő, hogy végére járjanak, mi okozza rémálmaikat, és visszatérjenek oda, ahol ez az egész 1977-ben elkezdődött. Ezúttal hátha nem egy maszkos balekről lesz szó, hanem valódi szörnyek leselkednek rájuk.

A Vészmadarak egy nagyon horrorisztikus, véres és gyomorforgató történet, ráadásul tele van trágár beszéddel. De ettől függetlenül vagy inkább épp ezért, nekem nagyon tetszett. Úgyhogy én a részemről  már alig várom, hogy megjelenjen a sorozat harmadik része. Állítólag tévésorozat is készül belőle, ami ha igaz, tuti irtózatosan mocskos lesz.

                                 Chuck Wendig: Vészmadarak
Miriam ​Black tudja, hogyan fogsz meghalni.És ez pokollá teszi a hétköznapjait, különösen, mivel semmit sem tehet, hogy megakadályozza az előre látott több száz autóbalesetet, szívrohamot, szélütést vagy öngyilkosságot. Csak meg kell érintenie téged, és látja, hogyan és mikor kerül sor az utolsó pillanataidra.Miriam már rég nem próbálja megmenteni az emberek életét, mivel azzal csak beteljesíti a végzetüket. De amikor Louis Darling felveszi a kamionjába, és megrázza a kezét, Miriam előre látja, hogy a férfit harminc nap múlva brutális módon meggyilkolják, miközben az ő nevét ejti ki a száján. Louis azért fog meghalni, mert találkozott vele, és a következő áldozat maga Miriam lesz. Bármivel próbálkozik, Louist nem tudja megmenteni. De ha életben akar maradni, mégis meg kell próbálnia.

Állítólag azt mondják, hogy akik nem látják a szellemeket, azok is érezhetik őket, amikor például valami hideg suhan át a hátuk mögött, vagy amikor hirtelen lehűl a levegő mellettük és libabőrös lesz a karjuk. Vagy amikor minden ok nélkül lépésszerűen recseg a lépcső és a padló a közelükben... Ti is éltetek már át ehhez hasonlót? Nos, ha nem, akkor ezt a könyvet olvasva, biztos lesznek ilyen érzeteitek.

                      Cat Winters: Fekete madarak árnyékában
1918-ban a világ az apokalipszis felé száguld. Félelem és zűrzavar uralkodik, ráadásul a világháború árnyékában halálos járvány tombol. A 16 éves Mary Shelley Black gyötrődve figyeli, ahogy a kétségbeesett gyászolók összesereglenek a spiritiszta szeánszokon és a szellemfényképészeknél. Mary Shelley maga soha nem hitt a szellemekben. A kilátástalanság percei azonban arra kényszerítik, hogy átgondolja addigi felfogását az életről és a halálról; első szerelme ugyanis – aki a fronton halt meg – szellemalakban tér vissza hozzá…

Ehhez a könyvhöz pedig még nem volt szerencsém, de a napokban olvastam róla egy nagyon jó értékelést, ami totál meghozta hozzá a kedvem, úgyhogy mindenképp beszerzős lesz.

                       Shirley Jackson: Hill House szelleme

Négyen érkeznek a Hill House néven ismert kísérteties, ódon épülethez: dr. Montague, a tudós, aki fizikai bizonyítékokat keres a ház falai között zajló, természetfeletti jelenségekre; Theodora, különleges adottságokkal rendelkező asszisztense; Luke, a birtok fiatal örököse; és a törékeny Eleanor, aki képtelen szabadulni múltja terhétől. Kívülállóként keresik a magyarázatot a hely titkára, de nem sokáig maradhatnak csupán tanúk – a ház erőt gyűjt, ás hamarosan végleg elragadja egyiküket. 

És végezetül, íme az aktuális olvasmányom, aminek a borítójáról nekem rögtön a Stranger Things sorozat jutott az eszembe. Elsősorban természetesen a tipográfia miatt, amit biztos tudatosan terveztek így. Talán azért, mert a sorozatnak és ennek a könyvnek is sok közös vonása van. Mint például, hogy ez a történet is egy kisvárosban játszódik és nem napjainkban. A szereplői pedig fiatal tizenéves srácok, akik sokat bringáznak és jó barátságban vannak egymással. Mondjuk azt nem hiszem, hogy itt is lesznek majd szörnyek és a könyv hangulata is a sorozathoz hasonló lesz, de mindenképp nagyon izgalmasnak és ígéretesnek tűnik, úgyhogy kíváncsian vetem bele magamat.

                        Dan Simmons: Dermesztő nyár
1960 nyarán az illinois-i ElmHaven kisvárosában öt tizenkét éves fiú olyan szoros köteléket kovácsol, melyet az élet semmilyen fordulata nem képes szétszakítani. Bringázás a napnyugtában, titkos búvóhelyek az erdőben, egy idilli gyermekkor ártatlan titkai – másból sem áll az életük. Csakhogy a napfényben fürdő kukoricatáblák között olyan események történnek, melyek minden létező módon próbára teszik egymás iránti hűségüket. Amikor az éjszaka közepén megkondul egy rég elfeledett harang, a városlakók tudják, hogy vége a gondtalan időknek. A fenyegető erődként föléjük tornyosuló Régi Központi Iskola szívében, melyet beleng a koporsók mahagóniillata, láthatatlan gonosz támad új életre. Különös és rémisztő események dúlják fel a mindennapokat, terjesztik el a rettegést az egykor oly békés közösségben. Mike, Duane, Dale, Harlen és Kevin ki akarják söpörni a városból ezt az ősi rettenetet, ezért véres háborút indítanak a titokzatos erő ellen, mely az egész éjszakát uralja.