Grand Tour? Mi a szösz?

Nincsenek megjegyzések
E röpke apropója Mackenzi Lee Úriemberek kézikönyve: a bujaságtól az erényekig c. regénye, amit a kezdeti nehézségek ellenére - számomra is meglepő módon - egész megszerettem. És ugyan még nem értem a végére, de már most el kell mondanom, hogy rég esett meg velem, hogy egy olyan irtózatosan gyatra indítású könyv, mint amilyen ez volt - és mely miatt az elején tényleg majdnem a sarokban kötött ki -, ennyire alattomos módon ragadjon szép fokozatosan magával.

Ez a térkép a könyv elején található, ami tök jól összefoglalja hőseink kalandos utazását (kár, hogy az apróbetűs részek itt nem olvashatóak jól). Minden nagyobb fejezet elején ide lapoztam vissza, hogy újra végigpörgessem a fejemben azokat az állomásokat, ahol szereplőink: Henry, Percy és Felicity jártak és valamilyen izgalmas kalamajkába keveredtek... De erről majd egy másik bejegyzésben mesélek, addig is nézzétek meg a könyv trailerét és ízlelgessétek kicsit a Grand Tour fogalmát, hátha ti is kedvet kaptok hozzá. 


A Grand Tour

„A legnépszerűbb megfogalmazásban a Grand Tour egy olyan utazás volt, amely Európa minden jelentős városát érintette. Általában a felső- és felső-középosztálybeli fiatal férfiak vállalkoztak rá, miután befejezték tanulmányaikat. Ez a hagyomány az 1660-as évektől egészen 1840-ig virágzott, és gyakran említik a turizmus bölcsőjeként.
A körutazásnak két célja volt: egyrészt, hogy kulturálisan gazdagodjanak e kiváltságos ifjak, tökéletesítsék a nyelvtudásukat, tanulmányozzák a művészetet, az építészetet és a történelmet, valamint, hogy elvegyüljenek a felső osztálybeliek társadalmában, másrészt pedig, hogy kitombolják magukat - tivornyákat rendezzenek, dínomdánomokat, szerencsejátékokat űzzenek -, s hazaérkezvén hasznos tagjai legyenek a társadalomnak.”

Nos Henry-nek, naná, hogy az utóbbiak voltak az egyetlen és legfontosabb dolgok az életben.


És ami a trailert illeti, hát azt egyszerűen imádom. Olyan tökéletesen adja vissza a történet hangulatát, hogy... várjunk csak! Lehet, hogy ennek hatására szerettem meg végül is a könyvet? Nos, talán ezt azért nem mondanám, fogalmazzunk inkább úgy, hogy nagyban hozzájárult kapcsolatunk szorosabbá tételéhez.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése