Kendra Elliot: Kegyes ​halál (Mercy Kilpatrick 1.)

Pár nappal ezelőtt mesélte a férjem, hogy egy híres professzor a rádióban a minap épp azt taglalta, hogy az erős környezetszennyezés és üvegházhatás miatt az emberiségnek még kb. 15 éve maradt ezen a bolygón, utána végleg kicsúszik a lába alól a talaj. És nem, nem lesz olyan része a világnak, ahol mindezt bárki is páholyból nézhetné végig.

És ez engem tökre megijeszt.

Hát nem fura, hogy pont most került a kezembe ez a könyv, amiben olyan emberekről, ún. felkészülőről van szó, akik a várostól távol, önellátó gazdálkodásban élnek, tudatosan felkészülve olyan nem várt eseményekre, mint például a különböző természeti katasztrófák, nukleáris háború vagy a világot káoszba taszító pénzügyi válság?

A történet főszereplője Mercy, aki egy oregoni kisvárosban, Eagle's Nestben nőtt fel, ahol családja sok más családdal együtt egy lehetséges globális katasztrófára felkészülve töltötte életét. Ám egy megdöbbentő tragédia miatt elhagyta otthonát és minden kapcsolatot megszakított szüleivel és testvéréivel. Most a környékbeliek által csak barlangi embernek nevezett gyilkos tizedeli a világvégére készülők közösségét, az otthonukban végez velük és ellopja a fegyvereiket, amivel azonban felhívja magára az FBI belföldi terrorizmus elleni részlegének a figyelmét, akik pont Mercy-t bízzák meg az ügy kivizsgálásával.

Mercy-ről tudni kell, hogy miután 15 évvel ezelőtt elhagyta szülővárosát rengeteget tanult, és keményen dolgozott, hogy jó ügynök váljon belőle, és nem vallott kudarcot. Határozott kézzel kezdte el vezetni a nyomozást, mely kapcsán megismerkedik a város új rendőrfőnökével, Truman Dalyvel, akinek a nagybátyja szintén az áldozatok között van. Mercy és Truman hamar megtalálja a közös hangot és közben egyre közelebb kerülnek egymáshoz, ám amikor a bűntények helyszínén Mercy észreveszi, hogy azok bizonyos vonásai kísértetiesen hasonlítanak egy ugyancsak ebben a közösségben elkövetett tizenöt évvel korábbi gyilkosságokra, borzalmas titka veszélybe kerül.

Nem nagy elvárásokkal kezdtem bele a könyvbe, lehet azért is nyerte el ennyire a tetszésemet, annak ellenére, hogy volt egy-két olyan dolog a tettes motivációjával kapcsolatban - itt elsősorban a fegyverek elrablására gondolok, melynek okát így utólag kissé súlytalannak éreztem, a kivitelezését pedig nem túl átgondoltnak - amibe simán bele lehetne kötni. De annyira érdekes volt a rejtély és színesek a karakterek, és olyan szokatlan közegben játszódott a sztori, hogy ez abszolút nem csökkentette a könyv élvezeti értékét.

Mercy összetett személyiség volt, nem hibátlan, de mégis vonzó szereplő, én legalábbis szimpatikusnak találtam. A legelső perctől kezdve érezni lehetett, hogy a munkája nemcsak az élete és a büszkesége, hanem egyben bizonyíték is arra, hogy többre hívatott, mint egy tanyán éldegélni a világ végét várva. Tetszett, hogy az író lassan ismertette meg velünk a város lakóit, és meglepő mód rendkívül élveztem a felkészülők közösségének bemutatását, melyből megismerhettük a tagok szerepét, a családok felépítését - ami egyébként erősen férficentrikus volt -, valamint azok egymáshoz való viszonyát és a környezetükkel való kapcsolatát, melyet igazán lenyűgözőnek találtam. Mindezzel párhuzamosan Mercy múltja is szép komótosan tárult fel előttünk. Roppant kíváncsi voltam, hogy mi lehetett önkéntes száműzetésének az oka, és amikor mindez - kínzó lassúsággal – kiderült, úgy gondoltam én sem döntöttem volna másként. 

A nyomozás végig izgalmas volt, és ahogy egyre közelebb kerültünk a gyilkos leleplezéséhez a feszültség is folyamatosan nőtt. Több tippem is volt a tettes személyére vonatkozólag, ám az írónő olyan jól elrejtette őt, hogy egyik ötletem sem jött be vele kapcsolatban. Az egyetlen dolog, amit kicsit sérelmeztem a könyvben az a romantika volt, merthogy Truman és Mercy kapcsolatából szinte már fájón hiányzott a kémia, ami tulajdonképpen nem lett volna baj, ha a kapcsolatuk nem kapott volna akkora hangsúlyt, mint amilyet az írónő szánt nekik. Így azonban elég langyosra sikerült az egész, ráadásul még kissé egyoldalúra is, úgyhogy, ha nem lett volna közöttük - még - semmi, én azzal is tökéletesen elégedett lettem volna, sőt.

Ám mindez csak apró zsörtölődés a részemről, hiszen összességében nagyon tetszett a könyv. Egy jól megírt, izgalmas és elgondolkodtató olvasmány volt, ahol az oldalak gyorsan fogytak és a cselekmény is végig lekötötte a figyelmemet, úgyhogy bízom benne, hogy a folytatások is hamar megjelennek, annál is inkább, mivel külföldön már a 6. résznél tart a sorozat.

UPDATE: Vettem a bátorságot és rákérdeztem a kiadónál, hogy lesz-e folytatása Mercy Kilpatricknak, és azt a választ kaptam, hogy a „második rész elvileg a Könyvhétig (június) meg fog jelenni, a harmadik pedig valamikor ősszel várható.” Szuper hír!

Kiadó: Gold Book

Eredeti cím: A Merciful Death

Sorozat: Mercy Kilpatrick

Oldalszám: 368