Mary E. Pearson: Az árulás csókja ~ A Fennmaradottak krónikái #1

2 megjegyzés
Az árulás csókja már a megjelenése óta itt csücsül a polcomon, de valahogy eddig soha nem volt hozzá hangulatom. Mondjuk tudat alatt mintha éreztem volna, hogy nem biztos, hogy ezt nekem mindenképp olvasnom kell (és hallgatnom kellett volna a női megérzésemre), de a molyon olyan sok pozitív értékelést olvastam róla, meg a könyv küllemét is olyan gyönyörűnek és hívogatónak találtam, hogy mégis beválogattam az idei vcs listásaim közé, hátha könnyebben kézbe veszem majd. És így is lett. Túl vagyok rajta, de be kell vallanom, hogy kissé nehéz szülés volt - hiába no, kinőttem én már ebből a műfajból.

A könyv története nem túl bonyolult; adva van egy Lia nevű hercegnő, akit a gonosz apja erőszakkal akar férjhez adni a szomszéd királyság hercegéhez, a birodalmuk közötti szövetség megpecsételése végett. Liának természetesen esze ágában sincs szerelem nélkül házasságot kötni, ezért leghűségesebb szolgálójával együtt egy közeli halászfaluba szökik (na jó, hogy szökik az túlzás, inkább csak az éj leple alatt ellovagol), ahol boldogan éli mindennapjait, egészen addig, amíg két idegen nem érkezik a faluba. Ekkor még csak az olvasó tudja, hogy a két jóképű fiú közül az egyik a pártában hagyott herceg, aki azért jött, hogy megnézze magának azt a lányt, aki képes volt megtenni azt, amit ő nem: megszökni a házasság kötelezettsége elől. A másik fiú pedig egy orgyilkos, aki azért jött, hogy Liát megölve politikai csapást mérjen a Morrigham királyságra. A dolog pikkantériája, hogy bár tudjuk, hogy a két fiú egyike a herceg, másika pedig a bérgyilkos, de hogy pontosan melyikük melyik, arról nekünk sincs fogalmunk. Amit biztosan tudunk, hogy mindkét fiú romantikus érzelmeket kezd táplálni Lia iránt, és Lia is szintén vonzódni kezd hozzájuk. 
Na kérem, ez így nagyon izgalmasan hangzik, és az ötlet sem rossz, de én igazából az írónő narrátori kreativitása előtt emelem kalapom, hiszen négy személy (Lia, a szolgálója, a herceg és az orgyilkos) nézőpontján keresztül ismerhettük meg a történetet úgy, hogy a két fiúnál a könyv feléig ugye nem lehetett tudni, hogy melyikük kicsoda, no de számomra eme bravúrban ki is merül a könyv összes pozitívuma. Sajnos magát a történetet hihetetlenül unalmasnak találtam, olyannyira, hogy bizony szükségem volt némi kitartásra, hogy a végére érjek. Irtó lassan indultak be az események és útközben rengeteg olyan lényegtelen információval traktált bennünket az írónő, ami a cselekmény szempontjából teljesen lényegtelen volt, miközben a fontosak felett könnyedén elsiklott. A szereplőknek nem volt mélysége, és a betöltött szerepük alapján borzalmas tiniként viselkedtek. Hogy mire is gondolok pontosan? 
Itt van például Lia, akinek a házasságán csupán két birodalom jövője függött, de ő csakis magára tudott gondolni, és eszébe sem jutott, hogy a szökésének milyen következményei lehetnek. Aztán itt van a jóképű bérgyilkosunk, aki minden jel szerint eddig jól végezhette a dolgát, hiszen mi másért küldték volna őt a feladat elvégzésére, ám egy ártatlan szempár rögtön kétségeket ébreszt benne, és upsz, a küldetése és vele együtt a népe sorsa már csak másodlagos azon a bizonyos prioritási ranglistán. És akkor az instant szerelemről és szerelmi háromszögről még nem is beszéltem, mely utóbbi, ha jól van megírva, akkor üsse kavics, szívesen olvasom én, de itt annyira kidolgozatlannak és lagymatagnak éreztem az egészet - holott elég tekintélyes részt hasított ki magának a történetből -, hogy nem győztem csak a szememet forgatni kínomban.

Szóval nem szeretném túl ekézni a könyvet, mert úgy gondolom, hogy egy kis jóindulattal érteni vélem a sikerét, de véleményem szerint ebben a műfajban sokkal jobb írások is születtek már, tessék csak szépen körbe nézni (lásd: Az Ékkő, Árnyék és Csont, a Méreghercegnő vagy a Holdbéli krónikák mindkét része). Úgyhogy, bár Az árulás  csókja nálam nem került be a kedvencek közé, végül is örülök, hogy végre elolvastam, de részemről ennyi elég is volt belőle, a folytatásokért már biztos nem fogok sorba állni.
Mary E. Pearson

Kiadó: Gabo
Eredeti cím: The Kiss of Deception
Sorozat: The Remnant Chronicles
Oldalszám: 406


2 megjegyzés :

  1. Ez nekem is nagyon felejthető regényke lett anno... Én az írónő miatt szavaztam neki bizalmat, mert Az imádott Jenna Fox című regénye viszont tetszett még régebben. Ez túlontúl ifjúsági lett - és abból is az egyszerűbbik fajtából, sajnos. :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem irtó unalmas könyv volt és valóban túlontúl ifjúsági, de amin a legjobban meglepődtem, hogy 91%-on áll a molyon. Hát ez...ez.... szóhoz sem jutok. :D

      Törlés