Sam Porter a chicagoi rendőrség nyomozója már öt éve üldözi a 4MGY ( Négy Majom Gyilkos) nevezetű sorozatgyilkost -
aki fiatal lányokat rabol el, majd különösen kegyetlen módon kínoz és öl meg -
de mindhiába. Amikor azonban egy
reggelen egy közúti baleset helyszínére hívják, úgy tűnik, az ügy megoldódni
látszik. Ugyanis minden jel arra utal,
hogy a busz által halálra gázolt áldozat a Négy Majom Gyilkos volt, amire a
nála talált naplóból, illetve abból a kis csomagocskából, amibe a következő
áldozata füle volt gondosan becsomagolva következtettek a rendőrök. Porter tisztában
van vele, hogy kevés ideje maradt megtalálni az utolsó elrabolt lányt, de abban
bízik, hogy a gyilkosnál talált napló majd a segítségére lesz ebben.
A történet
két szálon fut, az egyikben a gyilkos bizarr gyerekkorának egy részét
ismerhetjük meg részletesen a nála talált napló által. A másik szál cselekménye
pedig a jelenben játszódik, ahol gőzerővel folyik a nyomozás az utolsó áldozat
felkutatása és a gyilkos személyének beazonosítása után.
Érdekes volt
a könyv nyitánya, ami a sorozatgyilkos halálával kezdődött. Azt gondolná az
ember, hogy mivel a főgonosz már nem sok vizet zavar, így semmi okunk nincs a
félelemre, de mindenkit megnyugtatok, hogy a halálával egyáltalán nem tűnt el a
feszültség a könyvből. Hiszen a naplója által rálátást kaptunk azon borzalmasan
erőszakos gyerekkori emlékeire, melyek - bár meglehetősen hihetetlenek voltak
számomra, mégis rendkívül felkavaróak - hatással voltak a személyisége kialakulásában.
A jelen eseményeinél a nyomozás során pedig olyan információk derültek ki vele kapcsolatban, melyek szerint az áldozatait nem is véletlenül, hanem tudatosan
választotta ki magának. Mintha ezzel valamiféle sajátos igazságszolgáltatást kívánt volna végrehajtani a lányok hozzátartozóin - ám, ezzel kapcsolatban vétek lenne többet elárulnom, úgyhogy térjünk is vissza inkább ahhoz a bizonyos naplóhoz.
Ne hagyd abba az olvasást! Azt akarom, hogy megértsd, mit tettem. NAPLÓBarker a sorozatgyilkos naplójával egy meglehetősen félelmetes és hajmeresztő utazásra viszi az olvasót. Bevallom hősiesen, nálam ezek a részek totál kiverték a biztosítékot. Olyan drámai alámerülést éltem át általuk az emberi lélek legsötétebb bugyraiba, ami egy cseppet sem volt jó érzés. A szadizmus és brutalitás azon részletessége, amivel megismerhettük a gyilkos szüleinek természetét, és az emberek kínzásában lelt élvezetüket, engem érzelmileg eléggé megviselt, úgyhogy mi tagadás, a könyv ezen részeit roppant kellemetlen volt olvasnom. Azon kívül, hogy rendkívül kegyetlennek és ebből kifolyólag nyomasztónak és fojtogatónak éreztem őket, még meglehetősen hatásvadásznak is találtam, arról már nem is beszélve, hogy a nyomozás szempontjából sem vitték előrébb az ügyet.
És ha mindez
még nem lenne elég, óriási szívfájdalmat okozott a könyvben lévő szereplők gyenge
karakterizálása is, melynek köszönhetően egyikük sem maradt túl emlékezetes a számomra. Mondjuk a 4MGY esetében ezt annyira nem is bántam, de Porter nyomozónál viszont már kifejezetten sajnáltam.
Szóval összességében úgy érzem, hogy nem igazán találtunk egymásra a könyvvel. Úgy tűnik, nem vagyok még elég edzett az emberi aljasság ezen formájához, és őszintén szólva nem is nagyon szeretnék. Persze nem tagadom, hogy a fent említett problémáktól eltekintve Barker egy igazán
hátborzongató atmoszférával és hihetetlen csavarokkal megírt izgalmas
történetet írt, de sajnos mivel a végén óriási örömmel és megkönnyebbüléssel
csuktam be a kötetet, így érthető, hogy a folytatásából köszönöm, nem kérek.
Értékelés:
3/5
Kiadó: Agave
Sorozat: 4MK Thriller
Eredeti Cím: The Fourth Monkey
Oldalszám: 416
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése