2018/05/17

, , ,

J.D. Barker: A ​negyedik majom

Irtózatosan vártam már ennek a könyvnek a megjelenését, úgyhogy ahogy megérkezett óriási lendülettel vetettem bele magam az olvasásba. Az elejével igazából nem volt semmi problémám, sőt. Hihetetlen jó felütéssel kezdődött a történet, ritkán találkozik az ember ilyen jó nyitójelenettel, ám ahogy előrébb haladtam a cselekményben, az érdeklődésem egyre inkább valamiféle undorba és viszolygásba kezdett átfordulni, mely miatt bizony még az is megfordult a fejembe, hogy - uram’ bocsá - félbehagyom ezt a könyvet, de persze nem tettem. Hogy miért? Mert az alapvető emberi kíváncsiság sajnos mindent képes felülírni.

Sam Porter a chicagoi rendőrség nyomozója már öt éve üldözi a 4MGY ( Négy Majom Gyilkos) nevezetű sorozatgyilkost - aki fiatal lányokat rabol el, majd különösen kegyetlen módon kínoz és öl meg - de mindhiába. Amikor  azonban egy reggelen egy közúti baleset helyszínére hívják, úgy tűnik, az ügy megoldódni látszik.  Ugyanis minden jel arra utal, hogy a busz által halálra gázolt áldozat a Négy Majom Gyilkos volt, amire a nála talált naplóból, illetve abból a kis csomagocskából, amibe a következő áldozata füle volt gondosan becsomagolva következtettek a rendőrök. Porter tisztában van vele, hogy kevés ideje maradt megtalálni az utolsó elrabolt lányt, de abban bízik, hogy a gyilkosnál talált napló majd a segítségére lesz ebben. 
A történet két szálon fut, az egyikben a gyilkos bizarr gyerekkorának egy részét ismerhetjük meg részletesen a nála talált napló által. A másik szál cselekménye pedig a jelenben játszódik, ahol gőzerővel folyik a nyomozás az utolsó áldozat felkutatása és a gyilkos személyének beazonosítása után.
Érdekes volt a könyv nyitánya, ami a sorozatgyilkos halálával kezdődött. Azt gondolná az ember, hogy mivel a főgonosz már nem sok vizet zavar, így semmi okunk nincs a félelemre, de mindenkit megnyugtatok, hogy a halálával egyáltalán nem tűnt el a feszültség a könyvből. Hiszen a naplója által rálátást kaptunk azon borzalmasan erőszakos gyerekkori emlékeire, melyek - bár meglehetősen hihetetlenek voltak számomra, mégis rendkívül felkavaróak - hatással voltak a személyisége kialakulásában. A jelen eseményeinél a nyomozás során pedig olyan információk derültek ki vele kapcsolatban, melyek szerint az áldozatait nem is véletlenül, hanem tudatosan választotta ki magának. Mintha ezzel valamiféle sajátos igazságszolgáltatást kívánt volna végrehajtani a lányok hozzátartozóin - ám, ezzel kapcsolatban vétek lenne többet elárulnom, úgyhogy térjünk is vissza inkább ahhoz a bizonyos naplóhoz.
Ne hagyd abba az olvasást! Azt akarom, hogy megértsd, mit tettem.                                                                                                        NAPLÓ 
Barker a sorozatgyilkos naplójával egy meglehetősen félelmetes és hajmeresztő utazásra viszi az olvasót. Bevallom hősiesen, nálam ezek a részek totál kiverték a biztosítékot.  Olyan drámai alámerülést éltem át általuk az emberi lélek legsötétebb bugyraiba, ami egy cseppet sem volt jó érzés. A szadizmus és brutalitás azon részletessége, amivel megismerhettük a gyilkos szüleinek természetét, és az emberek kínzásában lelt élvezetüket, engem érzelmileg eléggé megviselt, úgyhogy mi tagadás, a könyv ezen részeit roppant kellemetlen volt olvasnom. Azon kívül, hogy rendkívül kegyetlennek és ebből kifolyólag nyomasztónak és fojtogatónak éreztem őket, még meglehetősen hatásvadásznak is találtam, arról már nem is beszélve, hogy a nyomozás szempontjából sem vitték előrébb az ügyet. 

És ha mindez még nem lenne elég, óriási szívfájdalmat okozott a könyvben lévő szereplők gyenge karakterizálása is, melynek köszönhetően egyikük sem maradt túl emlékezetes a számomra. Mondjuk a 4MGY esetében ezt annyira nem is bántam, de  Porter nyomozónál viszont már kifejezetten sajnáltam.

Szóval összességében úgy érzem, hogy nem igazán találtunk egymásra a könyvvel. Úgy tűnik, nem vagyok még elég edzett az emberi aljasság ezen formájához, és őszintén szólva nem is nagyon szeretnék. Persze nem tagadom, hogy a fent említett problémáktól eltekintve Barker egy igazán hátborzongató atmoszférával és hihetetlen csavarokkal megírt izgalmas történetet írt, de sajnos mivel a végén óriási örömmel és megkönnyebbüléssel csuktam be a kötetet, így érthető, hogy  a folytatásából köszönöm, nem kérek.

Értékelés: 3/5

Kiadó: Agave
Sorozat: 4MK Thriller 
Eredeti Cím: The Fourth Monkey
Oldalszám: 416


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése