Ritkán
fordul elő velem az a szerencse, hogy egy könyv olvasása közben ne csak
lélekben, de a valóságban is jelen legyek a történet helyszínén, és ez a
Vesalius titkánál mégis megtörtént. El sem tudom mondani, hogy milyen nagy
hatással volt rám, hogy pont abban az időben járhattam Barcelonában, amikor ez
a könyv a kezembe került. Ennek köszönhetően annyira valóságosnak és élettel
telinek éreztem a regény minden egyes lapját, hogy azt kell mondjam Jordi
Llobregat regénye az idei év egyik legizgalmasabb és legemlékezetesebb
olvasmánya lett számomra.
Fantasztikus élmény volt látni azokat a helyeket, ahol a történet játszódott, átérezni a hely szellemét és lehunyt szemmel kicsit elmélázva visszarepülni az 1888-as világkiállítás megnyitójának idejére. Ez a pár napos ott-tartózkodás olyan erős érzelmi hátteret adott a történetnek, hogy sokáig emlékezni fogok még rá. A városban tett hosszú sétáim során, amikor a La Ramblat róttam, vagy az akkori világkiállítás bejáratául szolgáló Diadalívnél sétáltam, vagy amikor épp a 60 m magas Columbus-szobrot csodáltam meg, mely után az El Born negyedben barangoltam hosszasan, mindig megpróbáltam magam elé képzelni, hogy vajon milyen lehetett itt az élet majd 130 évvel ezelőtt, amikor a turisták még nem lepték el ily hatalmas mértékben ezt a gyönyörű várost. A könyvet olvasva könnyen magam előtt láttam azokat a szűk, kanyargós kis eldugott utcácskákat, ahol a történet szerint több fiatal lányt rabolt el egy őrült sorozatgyilkos, aki miután borzalmasan megcsonkította őket a testüket a csatornába dobta. Nos, ezek az utcák a kis balkonjaikkal és a kiteregetett ruhákkal együtt a valóságban irtó hangulatosak voltak - én legalábbis imádtam őket -, mondjuk az már más kérdés, hogy az éjszaka közepén is ugyanolyan szívesen csavarogtam volna-e bennük, mint fényes nappal.
Fantasztikus élmény volt látni azokat a helyeket, ahol a történet játszódott, átérezni a hely szellemét és lehunyt szemmel kicsit elmélázva visszarepülni az 1888-as világkiállítás megnyitójának idejére. Ez a pár napos ott-tartózkodás olyan erős érzelmi hátteret adott a történetnek, hogy sokáig emlékezni fogok még rá. A városban tett hosszú sétáim során, amikor a La Ramblat róttam, vagy az akkori világkiállítás bejáratául szolgáló Diadalívnél sétáltam, vagy amikor épp a 60 m magas Columbus-szobrot csodáltam meg, mely után az El Born negyedben barangoltam hosszasan, mindig megpróbáltam magam elé képzelni, hogy vajon milyen lehetett itt az élet majd 130 évvel ezelőtt, amikor a turisták még nem lepték el ily hatalmas mértékben ezt a gyönyörű várost. A könyvet olvasva könnyen magam előtt láttam azokat a szűk, kanyargós kis eldugott utcácskákat, ahol a történet szerint több fiatal lányt rabolt el egy őrült sorozatgyilkos, aki miután borzalmasan megcsonkította őket a testüket a csatornába dobta. Nos, ezek az utcák a kis balkonjaikkal és a kiteregetett ruhákkal együtt a valóságban irtó hangulatosak voltak - én legalábbis imádtam őket -, mondjuk az már más kérdés, hogy az éjszaka közepén is ugyanolyan szívesen csavarogtam volna-e bennük, mint fényes nappal.
Na de, hogy
magáról a könyvről is szóljak pár szót, a Vesalius titka tulajdonképp egy jó
kis történelmi orvosi krimi a javából, melynek helyszíne Barcelona, 1888
májusa, alig néhány héttel az ország első világkiállításának megnyitója előtt.
A könyv
egyik főhőse Daniel Amat, az Oxfordban élő fiatal tanár, aki a különös
körülmények között elhunyt apja temetésére tér vissza szülővárosába,
Barcelonába. Daniel sok évvel ezelőtt hagyta el a várost a családját ért
szörnyű tragédia után, mely miatt még mindig önmagát ostorozza. És hogy a múlt
rémes emlékei újra a hatalmukba ne kerítsék, a lehető leggyorsabban kíván
távozni a temetés után a városból. Ám egy szenzációhajhász újságírónak, Bernat
Flexianak azonban mégiscsak sikerül maradásra bírnia, amikor közli vele, hogy
bizonyítékai vannak arra vonatkozólag, hogy az apját meggyilkolták. Így hát ők
ketten nyomozásba kezdenek, hogy megtalálják azt az embert, aki a város
köztiszteletben álló neves professzorát megölte. Amikor azonban kiderül, hogy a
fiatal lányokat rettegésben tartó sorozatgyilkosnak köze lehet Daniel apjának
halálához, a nyomozás szálai tovább bonyolódnak. Nem sokkal később
segítőtársként csatlakozik hozzájuk egy fiatal orvostanhallgató is Pau Gilbert,
aki korábban Daniel apjának segédje volt, és akinek minden lépését súlyos titok
övezi.
Mindenesetre
így sincs okom panaszra, mert roppant élveztem a rejtély megoldásának izgalmát
és a könyv vége is okozott némi meglepetést, úgyhogy aki egy jó kis történelmi
krimire vágyik, annak meleg szívvel ajánlom.
Ui.: A könyv
borítója gyönyörű!
Értékelés: 4,5/5
Kiadó: Agave
Sorozat: -
Oldalszám: 432
Na, ez megint egy becsapós cím volt! Nem olvastam még a fülszöveget se, csak a borítót láttam, s istókuccse az volt a benyomasom, hogy egy ókorban játszodó (.l.a latinos nevet "-lius") történel-romantikus-rejtélyes könyvről van szó, ami engem nem szokott érdekelni!
VálaszTörlésErre most mondod, hogy egy mult-mult szazadi spanyol krimihorror! Azta!
Igy már van kedvem elolvasni. Köszi az értékelést! :)
Bocsánat, *történelmi
VálaszTörlésÖrülök, hogy felkeltettem az érdeklődésedet, jó kis könyv ez. :) Remélem ha olvasni fogod, neked is annyira fog tetszeni, mint nekem. :)
Törlés